Az autód fogyasztása, a süti receptje, a hímivarsejtek, a hulló falevelek, a kőhajítás, a hajszálaink, a hiteled, a befektetésed, a nyugdíjad, a nyugdíj-kiegészítésed… Félre tudnál tenni napi ezer forintot? Ha igen, vagy többet is, akkor érdemes tovább olvasnod. Ha nem lennél rá képes, akkor havi tízezer forintot csak-csak ki tudsz szorítani, nem? Ha igen, akkor olvass tovább.

Ha ma lenne egy bizonyos tőkéd, melynek befektetésével rendszeres tőkejövedelemhez juthatnál, akkor az szép bevétel lenne passzív jövedelemként. Mekkora számodra egy „szép bevétel” ? Mekkora nyugdíj-kiegészítésnek örülnél, ha ma kezdenéd a nyugdíjas (vagy akár fiatalon a passzív, de annál vidámabb) éveidet? Örülnél ma havi százezer forintnak? Vagy kettőszázezernek? Vajon mekkora tőke termelne meg havi százezer, vagy éppen kétszázezer forintot?

(Léteznek életjáradék szolgáltatások, de nem ajánlom bárkinek, feltétel nélkül ezekek, vagy ha mégis, akkor alapos kiválasztást, elemzést igényel ez a feladat is.)

Az életjáradék annak a pénz-áramlásnak a diszkontált értéke, amelyet x életkorú egyén részére élete végéig fizetnek. Most ne mélyedjünk el az egy életre és a két életre szóló életjáradékban, tekintsünk el átmenetileg a reálkamattól, infláció kiküszöbölésétől, és az életjáradék jelenbe diszkontált értékétől.

Mekkora összeget kell letétbe helyeznem, „megdolgoztatnom” ma (vagy bármikor) ahhoz, hogy havi százezer üsse a markomat 25 éven keresztül? És mennyit, hogy életem végéig eltartson, ugyanakkor a tőke – esetleges halálom esetén – örökölhető legyen, tehát gyermekeim is élvezhessék (hacsak el nem verik) a tőke jövedelmét? Ma kb. 11-13 milliós tőke tudna számomra megtermelni havi százezer körüli jövedelmet (infláció kivédésével). De ha egy ekkora tőkét képes vagyok „megdolgoztatni” néhány éven keresztül, akkor már kétszázezer is lehet a folyamatos tőkejövedelmem belőle.

Elgondolkodtató, sőt döbbenetes adat, hogy ha 20 és 30 éves korunk között (azaz csupán 10 évig) egy bizonyos összeget havonta félrerakunk (és ezt az összeget mindig növeljük az infláció mértékével), és befektetjük, akkor pont annyi megtakarításunk gyűlik össze nyugdíjas korunkra, mintha ugyanazt a havi összeget 30 és 62 éves korunk között (azaz 32 évig) raknánk félre. 8%-os éves hozamot, 3%-os inflációt feltételeztem, és természetesen 30 éves korunktól nyugdíjas korunkig hozzá sem nyúlunk megtakarításainkhoz az első, 10 éves példánál.

S mi van, ha nincs kiinduló tőkém? Hány éven át, havonta mennyit kell félretennem ahhoz, hogy egy akkora tőke összeálljon, ami onnantól képes engem eltartani? A tőke szükséges nagyságát kb. belőhetjük 13-25 millióra (ez képes havonta mai értéken számított 100-250 ezer forintot megtermelni). De mennyi idő alatt és mekkora havi / negyedéves / féléves megtakarításokkal jön ez össze?

Tételezzük fel, hogy nyugdíj előtakarékossági számlára (vagy bármilyen, jól megtervezett, alacsony költségű és biztonságos megtakarítási csomagba) félreteszünk 25 éven keresztül havi 20.000,- Ft-ot, mely befektetési sorozatot évente 3%-kal növeljük (infláció ellen), évente átlag 10% hozamot elérve, majd 25 év után húsz éven keresztül „feléljük”. Ez havi 77.000,- Ft tőkejövedelmet jelent. Ha csak egy százalékkal kevesebb (9%) hozamot értünk el évente, akkor épp tízezer forinttal lesz kevesebb a havi tőkejövedelem. Ha azonban 5 évvel tovább takarítunk meg (30 éven át), akkor a havi magán-nyugdíjunk 115.000,- Ft lesz. Ha még öt évvel tovább, azaz 35 évig teszünk félre, akkor a havi jövedelmünk 165.000,- Ft. Amennyiben 15 évig szeretnénk (tudunk már csak) félretenni, mert utána már „élni” szeretnénk megtakarításunk tőkejövedelméből, ami az első példában említett 77.000,- lenne (mai értéken természetesen), akkor havonta 52.000,- Ft-ot kell félretennünk 15 éven keresztül.

25 éven át napi ezer (havi 30ezer) forintot félretéve csaknem 40 millió jön össze. Ebből ketten kényelmesen, nem nélkülözve megélnek, és megteremtették a jövő generációk vagyon-alapját. Ha ugyanezt 25 év helyett 20 év alatt szeretném összehozni, akkor is megvan a negyvenmilliónk, csak ehhez – a rövidebb idő miatt – havonta 55.000,- Ft megtakarításra van szükség. (Ha 10% helyett csak 9% jön össze, akkor havonta 60.000,- Ft szükséges (hetente két fagyi árával több). Ha kevesebb tőkejövedelemmel is beérem (elég mondjuk havi 100-120 ezer bevétel), akkor 20-21 éven át havi 25.000,- Ft elegendő, vagy 10 év alatt is: havi 90.000,- (napi 3.000,- ) Ft-ból, vagy 15 éven át napi 1.500,- Ft. (Mindenhol 10% éves átlagos növekedéssel, és 3% inflációval számoltam. Ekkora növekmény 10 évet meghaladó portfolióval elérhető, sőt túlléphető.)

Miért jó takarékoskodni?

Ha úgy határozunk, hogy bevételeink egy részét megtakarítjuk, akkor gyakorlatilag jövedelmünk egy részének azonnali elköltéséről mondunk le, jövedelmünk egy részét félretesszük egy jövőbeni kiadás fedezetére, például gépjármű vagy lakás megvásárlása, gyermekeink oktatása, vagy nyugdíj kiegészítése), de képezhetünk tartalékot a nem várt helyzetekre (pl. munkanélküliség, betegség) is.

Ha megtakarított pénzünket nem készpénzben a „párnacihában” tartjuk, hanem okosan befektetjük, annak értéke az idő múlásával várhatóan nőni fog a kapott kamat vagy hozam formájában. Jövőbeni anyagi lehetőségeink így bővülhetnek. Ez egyben anyagi biztonságot is jelenthet arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva (munkanélküliség, betegség, stb.) átmenetileg vagy tartósan csökkenne a rendelkezésre álló jövedelmünk. Már egy viszonylag alacsonyabb összeg (pl. 10 ezer Ft/hó) rendszeres megtakarítása és befektetése is néhány éven belül jelentős anyagi tartalékot biztosíthat. (Ekkor 27-30 évig kell folyamatosan megtakarítanom (3% inflációval, 10% kamat/hozam mellett. Kockázatot – pl. részben részvények esetén – általában az jelent, hogy néhány évvel tovább kell várnunk (az ismét jó árfolyamokra), mint terveztük, de ilyen meglepetések kivédhetőek veszteség-behatároló, árfolyam-maximáló, vagy fix lejáratú, garantált kamatozású termékekkel (ezekkel is óvatosan kell bánni, de tervezhető).

Mekkora összeget tudunk félretenni?

Pénzügyi helyzetünk alakulását egyszerűen nyomon követhetjük, és könnyebben kézben tarthatjuk, ha rendszeresen (pl. havonta, negyedévente) „házi” költségvetést állítunk össze. Ezáltal reálisabban tudjuk megítélni anyagi helyzetünket, és nagyobb eséllyel kerülhetjük el a hó végi pénzhiányt. Segítségével jobban fel tudjuk mérni, hogy bevételeinkből mennyit tudunk tartalékolni, vagy milyen nagyságrendű hitelt tudnánk törleszteni hosszabb távon is.

Ha minden jól megy, akkor havi háztartási egyenlegünk nullszaldós, vagyis a kiadások és bevételek egyensúlyban vannak. Optimális esetben egyenlegünk pozitívumot mutat, azaz marad még el nem költött pénzünk, tartalékunk. Tartalékolni akár havi kiadásaink lefaragásával is ésszerű döntés, hiszen nem várt kiadások mindig lehetnek. Vegyük számba tehát, hogy melyek az állandó kötelező kiadások (lakbér, rezsi, meglévő törlesztőrészlet), és milyen egyéb költségek merülhetnek fel (ruházkodás, sport, szórakozás). Mindezek átgondolása után tudjuk reálisan felmérni, hogy havonta vagy időszakonként mekkora összeget tudunk megtakarításként félrerakni.

Első lépésként írjuk össze havi bevételeinket, és kiadásaidat az alábbiak szerint.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.