Állampapírok

Milyen célt szolgálnak az állampapírok?

A kötvénypiac legnagyobb és legismertebb szereplői az állampapírok, melyeket a magyar állam az Államadósság Kezelő Központon (ÁKK) keresztül az államháztartás finanszírozására bocsát ki. Az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol a biztonságos befektetés jelképei, a befektetett tőke és a kamat visszafizetéséért az állam garanciát vállal. Az állampapír azoknak való, akik nem akarnak jelentősebb kockázatot vállalni, vagy akik nem akarnak bonyolultabb befektetésekkel foglalkozni.

Milyen állampapír típusok közül választhatsz?

Az állampapírokat több szempont szerint lehet csoportosítani, ezek közül a legfontosabb a futamidő szerint és a kamatozás szerint történő megkülönböztetés.

Futamidő szerint az alábbi típusokat különböztethetünk meg:

• rövid lejáratú, azaz egy évnél rövidebb lejáratú állampapírok: Ebbe a csoportba tartozik a kamatozó kincstárjegy és a diszkont kincstárjegy.
• közép – és hosszú lejáratú, azaz egy évnél hosszabb lejáratú állampapírok. Ebbe a csoportba az államkötvények tartoznak.

Kamatozás szerint az alábbi típusokról beszélhetünk:

• diszkont értékpapír
• fix kamatozású állampapír
• változó kamatozású állampapír
  A diszkont értékpapírok fő jellemzője, hogy nem kamatot fizetnek, hanem névértékük alatt (pl. 95%-on) vásárolhatók meg és lejáratkor a névértéket (100%) fizetik ki. A kettő közötti különbség a befektető nyeresége. Leggyakoribb hazai példa a diszkont kincstárjegy, de hosszabb lejáratú kötvények is kerülhetnek ilyen módon kibocsátásra. (Ezeket kamatszelvény nélküli kötvénynek, vagy más néven zéró-kupon kötvénynek nevezik.)

A fix kamatozású állampapírok előre rögzített összegű kamatot fizetnek a befektetőknek. Ebbe a csoportba a rögzített kamatozású államkötvények és az egy éves lejáratú kamatozó kincstárjegyek tartoznak.
A változó kamatozású állampapírok futamideje során a kamatozás időről időre, előre meghatározott feltételek szerint változik. Az előre meghatározottság általában nem azt jelenti, hogy konkrétan, számszerűen meghatározzák a kamatfeltételeket, hanem hogy azt az eljárást rögzítik, mely meghatározza a későbbi kamatozást. (Például szólhat úgy a feltétel, hogy a kötvény kamatát félévente határozzák meg oly módon, hogy a következő időszakra vonatkozó kamat a rövid lejáratú kincstárjegyek hozama + „X” százalékpont.) Ebbe a csoportba a változó kamatozású államkötvények és a kincstári takarékjegy tartozik.

Hogyan kerül az állampapír a befektetőkhöz?

A hazai állampapírok nyilvános forgalomba hozatala és forgalmazása az elsődleges és másodlagos piac közreműködésével valósul meg. Ezen belül az elsődleges piac az értékpapírok piacra kerülését biztosítja, a másodlagos piac pedig a későbbi adás-vételek színtere. (Az elsődleges forgalmazói körbe hazánkban az Államadósságkezelő Központ Zrt.-vel szerződést kötött befektetési vállalkozások, illetve bankok (számuk jelenleg 11) tartoznak. Legfontosabb feladatuk az állampapírok befektetőkhöz történő eljuttatása, illetve a másodlagos piac működésének biztosítása. Ha megvettél egy értékpapírt, nem árt egy piac, ahol később értékesítheted azt. A másodlagos piac már forgalomban lévő állampapírok kereskedésének színtere. Ennek két formája bevett Magyarországon: a tőzsdei kereskedés a Budapesti Értéktőzsde hitelpapír-szekciójában, valamint a tőzsdén kívüli kereskedés. Az elsődleges forgalmazók a másodlagos piacon is fontos szerepet játszanak, hiszen ők kötelező jelleggel folyamatosan vételi-eladási árakat jegyeznek az egyes állampapírokra.)

Hová fordulj, ha pénzedet állampapírba fektetnéd?

A lakossági ügyfelek számára a forgalomban lévő állampapírok nemcsak a nagyobb bankok és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában érhetőek el. Befektetési tanácsadók, független pénzügyi tervezők - mint a Qeco Zrt. szakemberei és partnerei - hozzáértő tanáccsal és kialakított partneri körrel áll az óvatosabb befektetők rendelkezésére. A megvásárolt értékpapírok a részedre e célból megnyitott és vezetett értékpapír-letéti számlára kerülnek. A részletekről személyesen, illetve a www.allampapir.hu honlapon tájékozódhatsz.

Lehetnek-e az állampapír befektetésnek is kockázatai?

Az állampapírok esetében a visszafizetési kockázat jellemzően csekély, hiszen a fejlett országok esetében normál körülmények között attól nem kell tartani, hogy a kibocsátó, azaz az adott állam megtagadná a visszafizetést. (Még ha így is lenne, az államkötvényekért a kibocsátó állam határidő nélkül szavatol: ebből is gazdagodtak és lettek milliárdosok néhányan az elmúlt évszázadban...) A piaci kamatláb változásából adódó kockázat ugyanakkor lényeges kockázati elem az állampapírba fektetők számára is, mivel az időközbeni kamatláb változás hatására változhat (csökkenhet, vagy növekedhet) állampapír árfolyama. Az állampapírok biztonságos jellege tehát a visszafizetési kockázatra vonatkozik. Ugyanakkor, ha fix kamat mellett helyezted ki hosszú távra a pénzedet, és a piaci kamatok időközben megemelkednek, akkor eredeti befektetésed viszonylagosan leértékelődik, az értéke (és ebből adódóan az ára, azaz árfolyama is) csökken. Ezt nevezik kamatláb-kockázatnak.

A kamatláb változásából adódó kockázat különösen a hosszú futamidejű, fix kamatozású papíroknál jelentős. Így fordulhat elő az a megdöbbentőnek tűnő eset, hogy egy „biztonságos” állampapír árfolyama csökken. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem szabad fix kamatozású, hosszú lejáratú állampapírt vásárolnod, hiszen ha hosszabb távon a piaci hozamok mérséklődését várod, akkor ilyen papírt érdemes venni, mivel ebben az esetben akár több évre előre biztosíthatod magadnak a relatíve magas hozamot. A hozamok ingadozásából adódó kockázattal pedig csak akkor kell számolnod, ha az értékpapírt nem akarod a futamidő végéig megtartani, lejáratig tartó tartás esetén az elérhető hozamot ez nem befolyásolja.

Befektetési kockázatok elemzésével, ezen kockázatok kezelésével, megtakarításaid, vagyonod kezelésével állunk rendelkezésre a Qeco Zrt.-nél: online@qeco.hu és borcsok@QFP.hu