Befektetési alapok
Miért hasznosak a befektetési alapok?

A befektetési alapok a háztartások megtakarításainak, illetve a vállalatok átmenetileg a termelésbe be nem vont pénzeszközeinek összegyűjtésére és befektetésére szakosodott pénzügyi közvetítők. A befektetési alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az alapkezelő (általában bankok vagy biztosítók közreműködésével) hoz létre, és folyamatosan kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg, melyeket az alapkezelő a befektetési jegyek vásárlói számára értékesít. A közös vagyontömegből egy adott napon az egy befektetési jegyre jutó hányadot az egy jegyre jutó nettó eszközérték, vagyis a befektetési jegy árfolyama mutatja meg. Miért hasznosak a befektetési alapok?
Miért hasznosak a befektetési alapok?
A befektetési alapok legfőbb előnye, hogy a háztartások és vállalkozások – akár egyenként kisösszegű - megtakarításait az alapkezelő szakértelmének és tájékozottságának köszönhetően egyszerűbben, alacsonyabb költségek mellett, és a befektetési kockázatok megosztásával fektethetik be az értékpapír- és ingatlanpiacokon, és ezáltal az egyenként kisösszegű, és szétszórt megtakarítások kerülhetnek be a gazdaság vérkeringésébe.
Mi a feladata a befektetési alap kezelőjének?
A befektetési alap kezelőjének feladatai a következők:
- értékpapír, azaz befektetési jegyek kibocsátása → tőkegyűjtés,
- befektetések megszervezése, lebonyolítása → tőkekihelyezés,
- az alap befektetéseinek folyamatos kezelése → vagyonkezelés.
Az alapkezelő a befektetések (portfolió) összetételét – az alap jellegének megfelelő befektetési arányokat figyelembe véve - minden esetben igyekszik úgy alakítani, hogy a kockázatok kezelése mellett a befektetők a lehető legmagasabb hozamot érjék el.
Mi a különbség a nyílt és zárt befektetési alapok között?
A befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából az alapok két kategóriája a nyílt és zárt végű alap. A nyílt végű alap által kibocsátott befektetési jegyeket bármikor visszaválthatod, és bármikor újakat vásárolhatsz. Zárt végű alapok esetében visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor, ezt megelőzően a tőzsdén keresztüli értékesítésre az aktuális árfolyamon van lehetőséged. A befektetési alapok hozamai a bankok betéti kamataihoz hasonlóan nyilvánosak, a gazdasági sajtóban és az interneten egyaránt hozzáférhetőek.
Miről kell döntened, ha befektetési alapba fektetsz?
Amikor a befektetési alapok közül választasz, előzetesen érdemes mérlegelned, hogy milyen befektetési időtávban gondolkodsz, illetve, hogy egy magasabb hozam reményében mekkora kockázatot vagy hajlandó vállalni. Ezek mérlegelése alapján érdemes az egyes alapok jellegének megfelelő befektetési összetételek közül választani. A lehetőségek a következők:
- pénzpiaci (bankbetétbe és rövid lejáratú állampapírokba fektető),
- állampapír (jellemzően hosszú lejáratú államkötvényekbe fektető),
- ingatlan,
- részvény,
- és ezek kombinációit képviselő alapok befektetési jegyei.
|
Befektetési alapok: |
|
|
Befektetési időtáv |
néhány hónap – 10-20-30 év |
|
Kockázat |
alacsony (pénzpiaci, likviditási) |
|
közepes (kötvény, ingatlanalapok egy része, vegyes) |
|
|
magas (részvény és speciális eszközalapok) |
|
|
Előnyök |
befektetési kockázat megosztása, porlasztása, |
|
Mérlegelendő |
a befektetési jegyek árfolyam ingadozhat a kockázati besorolás szerint |
Mitől függ a befektetési jegyek árfolyama?
A befektetési jegyek árfolyama közvetlenül az alap tulajdonában lévő befektetések piaci értékének napi változásától függ, ezért az árfolyam napról-napra – akár jelentősebb mértékben is - ingadozhat. Az egyes befektetési jegyek árfolyamának ingadozásának mértéke egyben a befektetés kockázatának mértékére is utal. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb elérhető hozamok párosulnak, és fordítva, ezért a befektetési döntés meghozatalánál ajánlatos a két tényezőt együttesen figyelembe venned.
Mit jelent a kockázat?
Az egyik legszerencsétlenebb kifejezés a pénzpiacon: könnyű tőle megijedni, és messze nem fejezi ki az igazi jelentést. A befektetési jegyek, és az ezekből álló befektetési alapok kockázatát egyszerűen le lehet fordítani:
Kockázati szótár:
"alacsony kockázat": akkor veszed ki a befektetésed, amikor akarod, mindig biztonságban van az árfolyam, igaz cserében alacsony hozamok vagy kamatok kerülnek a befektetésedre.
"magas kockázat": kibírod-e, hogy ne te döntsd el, hogy mikor veszed ki a befektetett pénzed? Helyetted majd az árfolyamok fogják neked azt megmondani, hogy mikor ér többet a befektetésed, mint amikor befektetted.
Kockázat akkor van, ha úgy fektettél be, hogy ki fogod bírni az árfolyamok ingadozását, de menet közben másképp döntesz, és esetleges (elméleti) árfolyamveszteségedet realizálod. Ezért érdemes „több lábon állni” egy befektetési csomag esetében. Várd ki a végét... biztosan lesz fentebb is az árfolyam!
Független befektetési tanácsadóként jelenleg – a minél hatékonyabb portfólió kialakítás érdekében – partnereinken keresztül több alapkezelő félezernél több befektetési jegyét tesszük elérhetővé. Ügyfeleink – más testre szabott megoldások mellett – ezen alapok segítségével költséghatékonyan, a számukra legmegfelelőbb, diverzifikált (porlasztott kockázatú) portfóliót alakíthatják ki tanácsadóink segítségével.
Az alacsonyabb kockázatú pénzpiaci- és kötvényalapoktól a magasabb kockázatú származtatott- vagy részvényalapokig – kellően alapos elemzés, kockázatbírálat és ügyfél-analízis alapján – elméletileg bármit a megoldások közé tehetünk egy eszközalap-választékban.
A minél hatékonyabb diverzifikáció érdekében különböző devizákban, mint például HUF, EUR vagy akár USD-ben denominált fejlett és feltörekvő piaci alapok is elérhetőek.
Célunk, hogy ezzel a folyamatosan bővülő kínálattal és képzett tanácsadóink segítségével Ügyfeleink számára optimális portfóliót alakíthassunk ki.











