NYUGDÍJRENDSZER MAGYARORSZÁGON 2010

Nyugdíjcélú megtakarításaink egy része az állami nyugdíjrendszerbe folyik be, melyből mindig a jelenlegi nyugdíjasoknak fizetnek járadékot. Ez azt jelenti, hogy a ma levont összeg nem az Ön nyugdíja, azt mások kapják meg. Ezzel nem is lenne baj, amennyiben az Ön nyugdíjas korában is lenne elegendő aktív korú járulékfizető ahhoz, hogy Ön is lásson pénzt abból az állami nyugdíjrendszerből, amibe korábban befizetett.A valóság ezzel szemben az, hogy számos európai országhoz hasonlóan Magyarország is az elöregedő lakosság problémájával küszködik, azaz a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszerben egyre kevesebb aktív korúnak kellene eltartania az egyre több nyugdíjast. Ez nyilvánvalóan lehetetlen (és akkor még nem beszéltünk a különböző jogos vagy mesterkélt indokkal járulékfizetés alól kibúvók széles táboráról…), ezért is jöttek létre a nyugdíjrendszer második pilléreként a magánnyugdíj-pénztárak. Alább nyugdíj-kalkulátorok linkjei is megtalálhatóak.

Magyarországon vegyes típusú nyugdíjrendszer van:

A „TB” azaz társadalombiztosítás, amelyben a részvétel mindenkinek kötelező. Ellátásra az jogosult, aki teljesíti fizetési kötelezettségét. Ez eddig közismert lehet.

Ezt tovább osztják két részre: a Nyugdíjbiztosítás és Egészségbiztosítás részre:

1. Magán-nyugdíjpénztár

2. Önkéntes-kölcsönös biztosítópénztárak

Kik lehetnek tagok?

Pályakezdők (kötelezően), illetve az ún. önként választók, akik átlépéssel lehetnek tagok. Egyidejűleg csak egy magán-nyugdíjpénztár tagja lehet a természetes személy, de több egyéb nyugdíj-jellegű egyéni megoldása lehet természetesen az alap nyugdíjpénztár mellett.

Pályakezdő az, aki:

· Magyarországon első ízben létesít nyugdíjbiztosítási jogviszonyt

· még nem töltötte be 35. életévét

Fontos, hogy a munkába állást követő 15. napig köteles pénztárat választani.

Önként választó lehet az, aki:

· nem minősül pályakezdőnek

· Magyarországon nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll és nem érte el a 30 éves életkort

· első ízben létesít Magyarországon nyugdíjbiztosítási jogviszonyt (pl. áttelepülők)

· 3. állam polgára, illetve hontalan és nálunk nyugdíj-biztosítási jogviszonyban áll.

Fontos tudni: ha a tagságra kötelezett pályakezdő nem választ pénztárat, akkor a területileg illetékes pénztár tagjává válik, amely az esetek 90%-ában az OTP.

MNYP hozamok

A vonatkozó jogszabályi előírások 2009. január elsejétől minden magánnyugdíjpénztár számára kötelezővé tették a választható portfóliós rendszer – életciklus alapú befektetések – bevezetését, amelyet néhány magánnyugdíjpénztár már 2008-ban elindított. Természetesen minden pénztár, minden ügynök a saját portékáját tartja a legjobbnak, a többes ügynök üzletkötők pedig gyakran azt adják el, amire nagyobb jutalékot kapnak. Mostanában sok mindent lehet hallani a különböző nyugdíjpénztárak hozamairól, ráadásul a különböző biztosítótársaságok és brókercégek különböző statisztikákat közölnek és látják el ilyenekkel ügynökeiket csak azért, hogy náluk kössék vagy átkössék ezen nyugdíjpénztári tagságokat.

A PSZÁF szerint se lehet egyértelműen összehasonlítani a hozamokat. Egyrészt van olyan pénztár, ahol csak egyféle portfolió volt még 2008-ban illetve van, ahol áttértek a befektetési egységekben történő számolásra. Ez rendkívül bonyolulttá teszi a hozamok összehasonlítását.

Látszólag hol az egyik pénztár hozama jobb, hol a másiké, a különböző intervallumokban különböző hozamrátákat lehet látni. Összességében elmondható, hogy egyik magán-nyugdíjpénztár hozama se váltotta be azokat a reményeket, amelyekkel nekiindult 1998-ban. Marad tehát a már hátunk mögött lévő évek éves átlaghozama szerinti, és a teljes vagyon növekedését jellemző számadatok böngészése. Ez a feladat viszont már szakértelmet igényel.

Vegyük figyelembe, hogy a nyugdíjszámlánkra a befizetett összeg hány százaléka kerül. Ez a legtöbb esetben 95 vagy jobb arányú, de van, ahol csak a törvényileg előírt 94%-ot utalják csak!

A fennmaradó rész az MNYP működési költségére megy (kb. 4,44%), illetve a maradék a likviditási alapba kerül, amelyet nem használnak fel befektetési céllal, ez az MNYP folyószámláján van tárolva az azonnali kifizetésekre.

A másik megfontolandó, hogy olyan MNYP-t válasszunk, amely online elérhetőséget is biztosít, így ellenőrizzük a munkáltatót, hogy valóban elutalja pénzünket, valamint magunk is informálódhatunk számlánk egyenlegéről.

Érdemes egy független pénzügyi tervező, nyugdíj-szakértő tanácsát kérni, és lehetőség szerint vele is több, legalább két-három ajánlatot nézzünk meg! Vegye fel velünk a kapcsolatot ITT!

Van-e garancia arra, hogy hozzájutok a pénzemhez nyugdíjas koromban?

A Nyugdíjpénztárak Garanciaalapja az egyik legfontosabb garancia arra nézve, hogy egy Magyarországon működű magánnyugdíjpénztár tönkremenetele esetén se károsodjon a tagok vagyona.

FONTOS! Ez a garancia általában csak akkor él, ha legalább 5 évet eltöltöttünk az adott nyugdíjpénztárnál. Ha esetleg 5 éven belül lépünk, akkor ez a garancia elveszhet! Tehát jól meg kell gondolni melyik nyugdíjpénztárat választjuk és maradjunk benne legalább 5 évig!

Természetesen részben garancia az is, hogy a nagy nemzetközi intézetek kellő tőkével rendelkeznek ahhoz, hogy a felmerülő kifizetési igényeket kielégítsék.

Át szeretnék lépni, van-e költsége?

Minimális költsége van, de van. Ez pénztártól függő, 2010-től az átlépés költsége 5.000 Ft legfeljebb.

Fontos tudni, hogy átlépés esetén az adott év november 1-ig lépjünk át, ha még az adott évben szeretnénk a választott pénztár tagja lenni. Későbbi átlépés esetén már nagy valószínűséggel csak jövőre, a következő évre vonatkozó feltételekkel lehetünk tagok az adminisztráció időigénye folytán.

Hová teszik a pénzem?

Törvényi szabályozás alapján – vagy a tag külön kérésére – különböző csomagokba, portfolióba teszik a befizetett pénz. Háromféle portfolióval rendelkeznek a pénztárak 2009. január 1-től:

· •Klasszikus

· •Kiegyensúlyozott

· •Növekedési

A növekedési portfolióba kerülünk akkor, ha nyugdíjba vonulásunkig több mint 15 év van hátra. Ha 15 és 5 év között, akkor a kiegyensúlyozottba kerülünk, ha kevesebb, mint 5 év van nyugdíjig, akkor pedig a klasszikus portfolióba kerülünk törvény szerint.

A részvényarány több mint 40% a növekedési portfolióban, a kiegyensúlyozottban 10 és 40 % közötti, a klasszikusban pedig 10% alatt van a részvényarány. A portfoliókon belül van, aki azt gondolja, túl vagyunk a válságon, és nagyobb kockázatot vállal a befektetéseinél, és van, aki azt, hogy még nem, és nem látja azt, hogy magasabb kockázatot kellene vállalni. Ebből kisebb-nagyobb különbségek adódhatnak.

A törvényi szabályozástól eltérni lehet (félévente lehet portfoliót váltani), de nem célszerű. Éppen esetleges válság hatásai miatt van 10%-nál alacsonyabb részvényarány a klasszikusban, ezáltal lehet elkerülni azt, hogy a hamarosan nyugdíjba menők mínusz hozamokkal szembesüljenek nyugdíjpénztári vagyonuk kapcsán. Hüvelykujj-szabály alapján azt szokták mondani, hogy hét-tíz évnél hosszabb időszaknál már a részvény-túlsúlyos, „bátor” befektetési politikával befektető portfolió hoz több hozamot. Ennél rövidebb időszakra (különösen néhány évnél) is lehet magas hozamot elérni, de komoly veszteség is érheti a befektetésünket: ez már nem bátor, hanem „vakmerő” portfólió lenne.

Nyugdíjtervezéssel, nyugdíjpénztár választásával, nyugdíj-jellegű egyéb megoldások kérdésével forduljon hozzánk bizalommal ITT!

A magán-nyugdíjpénztár a költségek levonása után utalja az összeget a munkavállaló személyes számlájára. És ez az a pont, ahol nagyon nem mindegy, hogy melyik pénztárat választjuk:

A magán-nyugdíjpénztári tagság 1998 óta törvényi szabályozás alatt áll, és a benne való részvétel kötelező (életkori megkötöttségekkel). A munkáltató a bruttó bérünk 8%-át utalja az APEH közvetítésével az általunk választott magán-nyugdíjpénztárnak. Tehát a munkáltató utalja, de az összeg a munkavállalót terheli. Ezen túlmenően a munkáltató még 24%-nyi részt fizet a TB-nek.

• van ahová a 8%-unk 94%-át utalják – ami a törvényi minimum- , de van ahol 95,51%-ot, ez hosszútávon többszázezer, milliós különbséget jelenthet!

· és nagyon eltérnek az egyes portfoliók teljesítményei, valamint

· természetesen a nyugdíjpénztárak teljesítménye (sőt, biztonsága) között is komoly különbség van!

A magán-nyugdíjpénztári számla az a számla, amely a munkavállaló személyes számlája és nyugdíjba vonuláskor egyben, vagy járadék formájában felvehető ez az összeg. Ez az összeg képezi majd a nyugdíjunk 25%-át. A másik 75%-nyi részt a TB fogja adni.

1998-ban törvényileg szabályozták a magán-nyugdíjpénztárak megalakulását és kötelezővé tételét. Ez a későbbiek folyamán úgy módosult, hogy aki közelebb volt a nyugdíjkorhatárhoz, az visszaléphetett a TB-be, mert ebben az esetben a felhalmozott összeg minimális volt, így a TB-nyugdíj választás volt előnyösebb. A jó hír, hogy a magán-nyugdíjpénztárba fektetett pénzt (az állami rendszerrel ellentétben) saját magának teszi félre és a nyugdíjkorhatár elérése után hozzá is férhet megtakarításához, szembe kell azonban nézni azzal, hogy az ide befizetett pénzét nem feltétlenül az Ön elképzelései szerint fektetik be. A gyakorlat azt mutatja, hogy a pénztárak túlzottan konzervatívan fektetnek be (ugyanakkor eséseknél mégis komoly árfolyamveszteséget realizálhatnak), így az elérhetőnél lényegesen alacsonyabb hozamot termelnek tagjaiknak. (Ma már az ügyfeleknek lehetőségük van kockázat szerint többféle befektetési formát választaniuk a magánpénztáraknál (lásd alább), ennek eredményességét azonban nagyon korai lenne még megítélni.)

A helyzet tehát a következő: hónapról hónapra kötelezően fizetünk be egy újabb olyan rendszerbe, mely nem kezeli elég rugalmasan, mindenkor az igényeinkhez és a piaci lehetőségekhez igazodva azt a pénzt, melyre az időskori boldogulást alapozzuk.

Mitől lesz nyugdíjunk? Mennyi nyugdíjunk lesz?

A nyugdíjas kor elérésével a nyugdíjat a TB fizeti háromnegyed részben, míg negyedét a magán-nyugdíjpénztár – már amennyiben van magán-nyugdíjpénztári tagságunk. Ha ez nincs, akkor a nyugdíjunk 100%-át a TB-től kapjuk majd. (Ha nincs már lehetőségünk MNYP tagságra, akkor a lehetséges megoldásokról ITT olvashatunk.)

Fontos tudni, hogy a TB-nél nem személyes számlánkra utalják a pénzt, hanem a nagy közös kasszába. Így míg az MNYP számlánkon lévő összeg örökölhető, addig a TB-be való visszalépés esetén „elveszik” ez a vagyon. És ez is hatalmas különbség!

Ezen kívül a nyugdíjunk függ a szolgálati időtől is, tehát nem mindegy milyen hosszú az időszak, amit hivatalos, bejelentett munkában töltöttünk.

Példa 1:

Nettó kereset: 100.000 Ft Szolgálati idő: 25 év Várható nyugdíj: 63.000 Ft

Példa 2:

Nettó kereset: 85.000 Ft Szolgálati idő: 35 év Várható nyugdíj: 57.500 Ft

(Vegyük észre, hogy 10 évvel tovább dolgozva 15%-kal kisebb bejelentett jövedelemmel még mindig 10%-kal kevesebb nyugdíjat jelent!!)

Egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora jövedelemmel vagyunk bejelentve. Általánosan elmondható, hogy a nettó bérünk 56-66% lesz a nyugdíjunk. (Ez az adat sok tényezőtől függ.) Nyugdíj kalkulátor található ITT valamint ITT.

Egy-két minimálbérre bejelentett munkavállalók és vállalkozók számára mindenképpen javasolt egyéni nyugdíj-jellegű, testre szabott megoldásokat keresni. Az egyéni megoldások sokkal rugalmasabbak, hatékonyabbak lehetnek, mint az állami nyugdíjrendszerből várható nyugdíj. Vegye fel velünk a kapcsolatot!

A kalkulált számokat érdemes többször áttekinteni, mert sok esetben éveken keresztül dolgozunk bejelentés nélkül, illetve nem (vagy kisebb összeg után) fizetik utánunk a járulékokat, és amikor eljön a nyugdíjaskor, akkor döbbenünk rá, hogy az évek, amelyek gyorsan leperegtek, „elvesztek” nyugdíj szempontból. Ez katasztrofális elszegényedéshez vezethet, de tehetünk ellene, írjon egy email-t a kérdéseivel!

Ha tag vagyok, akkor majd nagyon jól fogok élni nyugdíjas koromban?

Sajnos nem, vagy inkább nem feltétlenül. Nem elsősorban a MNYP hozamai miatt, hanem azért, mert a TB egyre inkább képtelen lesz fedezni a kifizetendő összegeket. Az MNYP csak azt biztosítja, hogy a MNYP tagságból kötelező 25% kiegészítés meglegyen. A jelenlegi helyzet Magyarországon:

„Minden ötödik nyugdíjas havi 30-60 ezer forintból kénytelen megélni.” (penzcentrum.hu)

Magyarországon 764.000 nyugdíjas él(degél) 60.000 Ft-nál kisebb összegből, 1.162.000 fő pedig 60 és 90e Ft közötti összegből.” (penzcentrum.hu 2009. tavasz)

Ezért fontos, hogy már fiatal korunkban kezdjünk el hosszútávra takarékoskodni, legalább 8-10 ezer forintot havonta félretéve, ezáltal biztosítható az, hogy ne szegénységgel kezdjük, illetve fejezzük be nyugdíjas éveinket.

bonyolultabb, több időt igénylő kalkulátor az Adózóna oldalán.

Nyugdíjtervezéssel, nyugdíjpénztár választásával, nyugdíj-jellegű egyéb megoldások kérdésével forduljon hozzánk bizalommal ITT!