Maradjak, vagy visszalépjek? Belépjek, kilépjek, vagy lelépjek?

Sok kérdés, sajnos egyre több kérdés tisztázatlan nyugdíj-ügyben. Nehéz tisztán látni, de szükség van a józanságra, egyet-kettőt érdemes rá aludni, de tétlenkedni tilos. Nézzük, hogy mit tudunk, mi biztos, mi bizonytalan, és milyen lehetséges lépések állnak előttünk.

Amit tudunk:

Az Országgyűlés által október 25-én elfogadott, nyugdíjpénztári rendszert érintő, törvények alapján a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. december 31-ig lehetőségük van átlépni az állami nyugdíjrendszerbe, a pályakezdőknek nem kötelező a magán-nyugdíjpénztári belépés és az eddig 8 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíj átutalását pedig átmenetileg, 2011. december 31-ig felfüggesztik.

Legegyszerűbb tény, már-már axióma: nagyon kevés nyugdíjunk lesz, ha így mennek tovább a dolgok. A jelenlegi nyugdíjhelyzetről egy korábbi cikkbe beemeltem egy jól sikerült videót. Ennél még sokkal több meglepetések érik, és érhetik az embert…

A magán-nyugdíjpénztári tagok egyéni számlájára a következő 14 hónapban nem érkezik tagdíj befizetés. Ettől függetlenül a pénztárak a továbbiakban is a jogszabályok alapján, a lehető legnagyobb körültekintéssel kezelik minden pénztártag vagyonát, így kár nem éri őket – nem számolva a kieső befizetések és azok hozamainak kiesésével.

A 14 hónap alatt kieső magán-nyugdíjpénztári tagdíjak sorsáról sajnos még nem rendelkezünk információkkal, a kormány – ígérete szerint – erről a későbbiekben hoz majd döntést. Ami erről eddig kiszivárgott, az alkotmányellenes, jogszabályellenes, vagy / és diszkriminatív megoldás volt, tehát messze nem biztos még semmi (a kapkodáson és harácsoláson túl).

Mit jelentene – a kormány által hőn áhított, általa erősen javasolt, humbug-adatokkal és ködös ígéretekkel megtámogatott – átlépés?

Az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépés jelenleg az eddigi teljes magán-nyugdíjpénztári megtakarításról történő önkéntes lemondást jelentené, az összeg további sorsa még nem egyértelmű. Ezért az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépést – a Stabilitás Pénztárszövetség álláspontjával egyetértve – nem javasoljuk egészen addig, amíg jogszabályi szinten nem tisztázzák az átlépőknek nyújtott kompenzációt és a befizetések nyilvántartásának és befektetésének kérdését.

Magyarországon 3 pillérű nyugdíjrendszer működik (működött), mely pillérek a következők:

• Állami nyugdíjrendszer
• Kötelező magánnyugdíjpénztárak
• Önkéntes megoldások

Azért csak működött, mert jelenleg zavaros hírek szállnak a fejünk fölött, erről részletesebben itt olvashatsz. Arra ösztönzik a magán-nyugdíjpénztár tagokat, hogy lépjenek vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Nézzük meg, hogy honnan hová javasolják az átlépést:

A mai hazai nyugdíjrendszer

Röviden: az állami nyugdíj lehet, hogy biztos, csak a mértéke nagyon-nagyon bizonytalan. A nyugdíjasok szegénységének mértéke csak a kérdés. A felosztó-kirovó rendszer a mai befizetéseket, levonásokat (amit a ma aktív keresők béréből von le) helyezi ki a mai nyugdíjasok felé. A rendszer időbeli, demográfiai, gazdasági, és társadalmi anomáliái miatt teljesen bizonytalan mértékű nyugdíjat fog biztosítani – minden ez ellen tiltakozó, ezt esetleg cáfolni próbáló politikai nyilatkozat ellenére.

A magán-nyugdíjpénztárak sorsa bizonytalan, és ennek jelenleg kizárólag a regnáló kormány okozta káosz és kapkodás az oka. Valószínű, hogy kisebb pénztárak megbillennek, kevésbé szerencsétlen esetben összeolvadnak nagyobbakkal majd, de szinte bizonyosan talpon maradnak.

Kérdések és válaszok:

Az új jogszabályok hogyan érintik az egyéni számlát?

A november 1-től hatályos jogszabály alapján a következő 14 hónapban a pénztártagok egyéni számlájára befizetés nem fog érkezni, de a számlák a befektetési eredményeknek megfelelő mértékben gyarapodni fognak. Abban az esetben, ha a pénztártag átlép az állami nyugdíjrendszerbe, az egyéni számláján felhalmozott megtakarítást a nyugdíjpénztár átadja a jogszabályban meghatározott állami szervnek.

Hol van biztonságban a pénzem?

A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások a pénztáraknál teljes biztonságban vannak, ezt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Pénztárak Garancia Alapja is biztosítja.

Mi történik, ha átlépek az állami nyugdíjrendszerbe?

A jogszabályváltozás lehetőséget teremt mindenki számára az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépésre, azt azonban a pénztártagok saját maguk döntik el, hogy átlépnek-e, vagy sem. Az átlépés feltételei és következményei azonban még nem tisztázottak, így azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy milyen előnyöket jelent ez azoknak, akik az átlépés mellett döntenek. Hüvelykujj-szabályként javaslom, hogy képzelje el, hogy egy névre szóló, örökölhető, garantált vagyon-elemet a családi kasszából bedob egy feneketlen kútba, ahová mások is talán bedobálnak, de a kút mélyéről rögtön el is tűnik. Az ön pecázása e kút mélyéből majd akkor lesz aktuális, amikor néhány évtized múlva majd egyre kevesebben, egyre kevesebbet dobálnak bele abban a feneketlen kútba, miközben pecákkal egyre többen ácsorognak a kút körül…

Maradjak, vagy menjek?

A pénztártagokat megilleti a szabad választás joga, és egyéni élethelyzetét figyelembe véve kell a döntést meghoznia. A döntés során az alábbi tényezőket javasoljuk figyelembe venni:

• életkor: minél hosszabb a felhalmozási időszak (a nyugdíjig hátralévő idő), annál magasabb összeg gyűlik össze a magán-nyugdíjpénztári egyéni számlán, és a hozamingadozások is kiegyenlítődnek (a kútba is több hullana bele)
• kereset és várható kereset: a magasabb keresetűek (a mindenkori átlagkeresettel rendelkezők sajnos már ide tartoznak) magasabb nyugdíjra számíthatnak a magánnyugdíjpénztártól;
• a várható nyugdíj: a nyugdíj mértéke az állami rendszerben alapvetően az aktuális kormányzat által meghatározott, a magán-nyugdíjpénztáraknál legnagyobb mértékben a befizetett összegektől függ;
• gondoskodás: az állami nyugdíjrendszerben létező, feltételekhez kötött árva- és özvegyi nyugdíjellátás mellett a magán-nyugdíjpénztári felhalmozott megtakarítás teljes egészében örökölhető (a nyugdíjpénztárak már eddig is több tízezer esetben fizettek ki a tag egyéni számláján felhalmozott megtakarítást az örökösök, kedvezményezettek részére). Ez az örökölhetőség nincs az állami rendszerben.

Mi a helyzet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokkal?

Nagyon fontos, hogy a nyugdíjrendszert érintő változások az önkéntes nyugdíjpénztárakat semmilyen módon nem érintik. Az önkéntes nyugdíjpénztárak továbbra is a nyugdíjcélú öngondoskodás kedvezményes lehetőségét kínálják tagjaiknak.

Ami biztos:

Egyéni és testre szabott megoldásokat lehet, és kell is találni ahhoz, hogy ne legyen majd nagy rés a munkajövedelem és az azt követő nyugdíj között. Ez a kisebb jövedelemmel rendelkezőket épp úgy érinti, mint a jelenleg komoly munkajövedelemmel, vagy / és vagyonnal rendelkezőket (természetesen már arányokkal).

A megoldások ezekhez léteznek, megtalálhatóak, ugyanakkor annyira széles palettán mozognak, hogy szakértelem nélkül komoly hibákat lehet elkövetni a választás során.

A fent felsoroltakon túl rengeteg lehetőség van a megtakarítások – akár állam által garantált, és adókedvezményekkel támogatott – kreatív összeválogatására. Egyéni, családi pénzügyi tervezés mindenképpen szükséges a teljeskörű, és független pénzügyi tervezés elindításához és az egyénileg optimális megoldó-csomag összeállításához, tartós és hatékony menedzseléséhez.

info@QFP.hu

online@Qeco.hu

Komolyabb pénzügyi terv, vagyonkezelés vagy vagyon felépítés igénye esetén az alábbi kérdőívet javaslom kitölteni találkozás előtt:
http://qfp.hu/index.php/kerdiv.html