Magánnyugdíj-pénztárak:

Bruttó béreink 8%-át utaltuk ide. Mintegy 3 millió tagnak összesen 3 000 milliárd forintja gyűlt itt össze. Nagy kísértés! Minden fejlett, demográfiailag problémás ország kormánya kigúvadó szemmel, tátott szájjal figyeli, hogy mikor és hogyan lehet lenyúlni, de legalábbis  a költségvetésbe beszámíttatni ezt az összeget a hiányos büdzsé számára (Lengyelországnak sikerült, talán szebben kérték?). Hát mi megléptük! Mi vagyunk az elsők Európában, bár volt már rá példa pár ezer mérfölddel arréb. Ez az, amire azt mondják most: "visszaállamosítás". Mi a lényeg?

A magánnyugdíjpénztár az egész felhalmozott vagyont kezeli. Olyan rendszert működtet, ami a tagok mindenkori vagyonát személyre szólóan tartja nyilván. A vagyon változását is követi. Jogszabályok által előírt kötelezettségei, hogy fizessen a garancia-alapnak, köteles könyvvizsgálót alkalmazni, és felügyeleti díjat is kell fizetnie (az állami TB-nél ilyen költségeket megkívánó szigorra nincs jogszabályi előírás, igaz, ott nincs is mit kezelni). A MNYP-ak működési költségeiket 50-70%-kal csökkenteniük kell 2011-től az újonnan megszavazott törvények értelmében. (Gondoljon egy Ön által ismert akármekkora cégre, vagy a saját családi költségvetésére! Ha előírnának ekkora költségcsökkentést egy recessziós időszak után - vajon túlélné a cég vagy a család?) A tagoknak dönteni kell (2011. január 31-ig, e cikk megírásakor még három munkanap), hogy maradnak, vagy visszalépnek. Az egyik magánnyugdíj-pénztár vezetője szerint a rendszer úgy van kitalálva, hogy (látszólag) jobban járjon az, aki visszalép. Hogy is van ez?!

A visszatérés automatikus: semmit nem kell tenni hozzá, csak a fejet homokba dugni (sőt, ha volt nyeresége a tagnak, akkor azt adómentesen készpénzben felveheti, szerintem ez az egyik marketing cukorka! Tehát aki nem lép, az megy, és ezért tréfálkoznak a maradók, hogy "megyünk maradni" lásd, itt linkekkel, a Facebook-csoportot itt, és itt.

Aki marad: annak jelenleg országosan 30 helyszín valamelyikén kell személyesen bejelenteni maradási szándékát. A maradással kiírja magát az állami nyugdíjból - ami egyébként nyugdíjának 70%-át adná - (ez azt jelenti, hogy az eddigiek számítanak, de további szolgálati időt nem szerez - a számolásnál pedig ez a legfontosabb: minél több a munkában töltött évek száma, annál „magasabb” a nyugdíj összege). Aki a magánnyugdíj-pénztárban maradás mellett dönt, csak az eddigi szolgálati ideje alapján lesz nyugdíjra jogosult (15 évnél kevesebb szolgálati idő esetén csak az ún. időskorúak járadékára (éhenhalásra sem elég), 15 és 20 év között részleges mértékre) jogosult, amelyek mellett a továbbiakban csak MNYP megtakarítására számíthat. (Halkan, zárójelben: lehet, hogy ez még mindig magasabb összeg lesz - kellő befektetéssel, a 10%-okból, mint a majdani állami, amibe lehet, hogy többet penget be, de nem abból fog kapni, hanem a későbbi sokkal kevesebb aktívak általi befizetésekből, sokkal többed magával együtt szétosztott nyugdíjból...) Szolgálati időnek számít a munkával töltött évek mellett többek között a katonai szolgálat, a GYÁS, GYES, GYED és táppénz időszaka, valamint az 1998. január 1-je előtt a nappali tagozatú felsőoktatásban eltöltött idő is. Bruttó bérének 10%-át 2012. január 1-jétől továbbra is a magánnyugdíjpénztára fogja megkapni (addig az állami költségvetés nyúlja feneketlen kútjába), és a 2010. október 1-je és 2011. december 31-e közötti idő szolgálati időként hozzáadódik a megszerzett szolgálati idejéhez, ami után állami nyugdíjat szerez.

Miről is van itt szó? Ha most januárban (2011. év) 45 éves a munkavállalónk, és már van 25 éves munkaviszonya, és úgy dönt, hogy marad a magánnyugdíjpénztárnál, akkor hiába dolgozik még 20 évet (65 éves koráig), úgy fogják számolni a szolgálati idejének nyugdíj szempontból beszámítható részét a TB-nél, hogy az csak 25 év, pedig ő 45 évet dolgozott.

A Pénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség azért lobbizik immár Strasbourgban is az Emberi Jogi Bíróságnál, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagok, akiktől havi bruttó béreik 34%-át vonják le, ugyan úgy, mint az állami rendszerben lévőktől, azonos nyugdíjszolgáltatásban részesüljenek.

Három esetben éri meg biztosan a maradás:

1. ha megvan a 40 éves munkaviszony - tehát kérhető az előre hozott nyugdíj megállapítása - és sok pénz van a pénztártag számláján, ill.
2. akinek életkilátásai rosszak (beteg), és így akarja az összegyűlt összeg örökölhetőségét biztosítani. (Ugyan az állami rendszerben is van özvegyi nyugdíj, de az csak a 20 év szolgálati idővel rendelkezők özvegyeit illeti meg, így elképzelhető olyan eset, hogy valaki például súlyos beteg, de hozzátartozója utána özvegyi, árvasági ellátásra nem jogosult, így racionális számára a pénztárban maradás.)
3. 20 évnél több van a nyugdíjig, tehát van addig még idő felhalmozni egy egyéni MNYP tőkét, személyre "felcímkézve".

   
   A többi esetben alaposan mérlegelni és számolgatni kell. (A pénztárak ki kell, hogy számolják minden tag esetében, hogy mi éri meg jobban, visszamenni vagy maradni.)

ALTERNATÍVÁK

Önkéntes pénztárak:

Mintegy 1.3 millió taggal rendelkeznek. Teljesen független intézmények. Az állam nem piszkálhatja őket. Az önként vállalt befizetéseket profi vagyonkezelők forgatják, szabadon választható portfóliókban. A tagok 80%-a 15 önkéntes pénztár valamelyikében van. (kb. 70 önkéntes pénztár van). Nagy előnyük, hogy a díjakat a munkáltató is fizetheti (igazán akkor éri meg), eddig 25% volt, 2011. január 1-től 16%-os adókulccsal adható a dolgozóknak, mint "cafeteria" juttatás. Az alkalmazottak 10 év után, és utána 3 évenként egyszer adómentesen felvehetik a hozamokat. A tőkét legalább 20 évig építgetni kell, csak akkor juthatunk hozzá, illetve ha elértük a nyugdíjkorhatárt (emiatt gyakorlatilag csak a valóban időskori nyugdíj előteremtésére alkalmas eszköz). Az új befizetésekre kapunk állami támogatást. Az elmúlt 10 év adataiból jól lehet következtetni a vagyonkezelő tudására. Találhatók jó eredmények (gyakorlatilag a felépült tőkénk 60%-a a hozam és az állami támogatás amit igénybe tudtunk venni), tehát itt elmondhatjuk azt, hogy a pénzünk dolgozott helyettünk.

NYESZ (nyugdíj előtakarékossági számla): ez is önkéntes megtakarítási forma

Körülbelül 20 ezer tagja van. Csak nyugdíj céljára használható, kizárólag forint alapú értékpapírok vásárolhatók belőle. Pénzügyileg profiknak való, ugyanis semmiféle támogatást nem kap a számla tulajdonosa a befektetéseket illetően. Államilag támogatott megtakarítási forma ez is. A befizetések után eddig járó 30%, 2011-től 20%, de max. évi 100 ezer - illetve a nyugdíjkorhatárt 2020 előtt elérőknek 130 ezer - forintos adó-visszatérítést jelent. Itt az adó visszatérítésének maximumát nem kell összevonni az önkéntes nyugdíjpénztárak kedvezményeivel! Kamat és árfolyam-nyereség-adót sem kell fizetni. 2011-től a maximális adóelőnyök kianázásához éves 500 ezer forintot érdemes erre a célra elkülöníteni, de nem szabad megfeledkezni a befektetési lehetőségek forintban történő korlátozottságáról. A számláról a pénzt a nyugdíjkorhatár elérésekor lehet felvenni (ha előtte nyúlunk hozzá, minden adóelőny elvész!). Legalább 3 éves tagság kell hozzá (azoknak érdemes itt megtakarítaniuk, akik rövidesen - 3-4-5 év múlva érik el a nyugdíjas kort, és megfelelő kockázattűrő képességgel, vagy / és időbeli rugalmassággal rendelkeznek).

UL (unit linked): szintén önkéntes megtakarítási forma
A világon ez a legelterjedtebb öngondoskodási forma, ha nyugdíjról, vagy más, tíz évet meghaladó cél optimális finanszírozhatóságáról van szó. Rugalmas, és testre szabott konstrukció, bár ismerni kell a költségeket (TKM 1-7% között, ez hatalmas különbség!, ismerni kell a költségek csökkenthetőségének eszközeit), élni kell a különböző hűségbónuszok lehetőségével, és valamennyire szitén érteni kell az értékpapírok világához (bár ma már van ezek többségénél StopLoss funkció, garantált hozamú és menedzselt eszközalap, stb.). Hosszú idő alatt, akár pici pénzek rendszeres félrerakásából lehet itt a szükséges nyugdíjtőkét a kívánt időre összerakni. Kiszámíthatóan, nagy biztonsággal tudunk kalkulálni. Profi szakemberek kezelik a befektetési alapokat, amikben a pénzt tartjuk. Minél több a tőkeképzésre fordítható időnk, annál kevesebb pénzt kell rendszeresen a rendszerbe betennünk. A felépített tőkénk nagy részét itt a tőke hozamai jelentik! Természetesen vannak a konstrukciónak jogi és adózási előnyei is, sőt másmilyenek is!

Életjáradékban is gondolkodhatunk. Ez is egy öngondoskodási forma:

Egyetlen bank kínál jelenleg ilyen szerződéseket. Úgy ad egyszeri nagyobb összeget, és rendszeres havi jövedelmet, hogy a lakás sem "úszik el". Ez egy jelzálog alapú forint-kölcsön, melyet a 60 év felettieknek folyósítanak. Legalább 1 millió Ft kell legyen a kölcsön. Felhasználását nem korlátozzák. A járadék hossza max. annyi év, amennyi a 100. születésnapig hátra van még. Éves 10.85% - 11.34%-os forint alapú kölcsönről van itt szó. Ha lejár, akkor a hitel felvevője - vagy örököse - megválthatja a fedezetül szolgáló ingatlant a hitel tőkéjének és kamatainak visszafizetésével. Csak utólag lehet, hogy elgondolkodik az örökös, hogy ha ő támogatta volna idős korában a rokont, talán olcsóbban úszta volna meg...

(Magán úton is "csinálhatunk" életjáradékot. Itt sok csapda nehezítheti dolgunkat: nehéz a szerződést bírósági úton felbontani, a szerződés életbe lépésétől már csak haszonélvező a járadékot kapó személy, az ingatlan nem lesz az örökösöké, és gyakran elfelejtik a szerződésben rögzíteni, hogy a járadék kövesse az inflációt.)

Nyugdíjas otthonok: ez is egy öngondoskodási forma:

Állami nyugdíja 80%-áért cserébe beköltözhet, és nem kell felajánlani saját tulajdonú ingatlant. A beköltöző életkorától függő "bekerülési díjat" kell fizetni az ún. örökbérletért (ez 2-10 millió közötti összeg - általában előre kérik) ekkor még a havi díj kb. 30-40 ezer forint. Ha van saját ingatlan, és annak eladásából kívánja a beköltöző fedezni a költségeket, javasolnak neki ingatlanközvetítőt, aki fél - egy év alatt eladja az ingatlant (közben be tud költözni).

És vannak még olyan testre szabható, rugalmas egyéni megoldások, melyeket nemcsak, hogy nem lehet egyként kezelni, de alig akad két egyforma pénzügyi megoldó csomag az ügyfeleinknél. Van, aki inkább a közvetlen tőzsdei tranzakciókat keresik (oktatjuk is a kereskedést, vagy léteznek kereskedő robotok is, és természetesen minden kockázati, biztonsági, és szakmai elemet megtanítunk). Olyan is van, aki inkább befektetési alapokat szeret használni, itt is vannak online felületek, ahol kezelhetik a megtakarításaikat, léteznek veszteséget kizáró és nyereséget optimalizáló eszközök, és természetesen minden költség, biztonság, hozam, valamint szakmai kérdéssel megismerkedhet mindenki. Ingatlan befektetéssel, adott esetben állampapír vásárlással, vagy más, különleges befektetési lehetőségekkel is tudjuk segíteni a megtakarítani szándékozó ügyfeleinket.

A lehetőségek tárháza óriási. Alapos elemzés, előkészítés, kutatás, versenyeztetés, finomítás, testre szabás, valamint kölcsönös bizalom szükséges a független pénzügyi tervezéshez, és a lehetőségek optimális használatához, a testre szabott megoldó-csomag menedzseléséhez.