Szomorú nyugdíj tények:

2013. január 1-től változnak a nyugdíj megállapítás szabályai, a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet a bruttó kereset alapján kell majd megállapítani, s az új szabályok alapján várhatóan alacsonyabbak lesznek a nyugdíjak.

1. Beszámítási időszak

1. 1988. január 1.-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért kereset, jövedelem
2. ha az igénylőnek nincs a fenti időszak legalább fele részében keresete, jövedelme, akkor a hiányzó napokra az 1988 előtti keresetek
3. ha ez sincs, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbér a számítás alapja.

(Minimálbérre bejelentetteknél természetesen annak mértéke a számítási alap.  (B.S.)

A jó hír: egyéni, testre szabott nyugdíjmegoldást képesek vagyunk készíteni bárkinek. A legjobb befektetési "csomagokat" tudjuk összeállítani, elindítani, melyeket meg is tanítunk megérteni és menedzselni. Mindenkinek szüksége van egyéni megoldásokra:  info@QFP.hu

Ha ebben az időszakban, az átlagszámítási időnek legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, jövedelme, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1. előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell (valorizáltan) figyelembe venni. Ha ez sem áll rendelkezésre keresetként – a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva – a hiányzó időre érvényes, külön jogszabályban általánosan meghatározott minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt és az osztószám megállapításánál e naptári napok is osztószámot képeznek. Naptári évenként a fenti kereseteket, jövedelmeket csökkentik a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékokkal, ezután pedig, a fennmaradó összegre képzett adókkal.

2. Osztószám

Az átlagszámítási (beszámítási) időszak: a biztosításban töltött napok száma, amelyben az igénylőnek keresete, jövedelme volt. Nem számít bele a táppénz, a TGYÁS, a GYES időtartama, de osztónap a szabad-, a pihenő- és a munkaszüneti nap is. A nyugdíjszámítás alapjául szolgáló adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján veszik figyelembe.

3. Valorizáció

A havi átlagkereset megállapítása előtt a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti naptári években elért keresetet, jövedelmet a bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző második naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. (valorizálni) [Tny. 22. § (3)] A valorizációs szorzószámokat az Országos Statisztikai Hivatal közlése alapján a kormány határozza meg. A valorizáció tehát a jövedelmek felszorzását jelenti a jövedelem megszerzésének évéhez tartozó szorzószámmal.

4. A havi átlagkereset meghatározása

A felszorzott jövedelmek összességét elosztják az osztószámmal. Az így kapott napi átlagot évesítik (megszorozzák 365-tel), majd elosztják 12-vel. Az így kapott havi átlag a nyugdíjalap.

5. Degresszálás

Ha a fenti számítás szerinti havi átlag meghalad egy meghatározott mértéket, akkor nem vehető figyelembe a teljes összeg a nyugdíj kiszámításához. A havi átlagot ezért sávosan csökkentik.

6. A nyugdíj összegének megállapítása

A figyelembe vehető átlagkeresetnek, a szolgálati időtől függő százaléka lesz a nyugdíj összege 2012. december hó 31-ig az alábbi táblázat szerint (például: 40 év szolgálati idő után a kiszámított összeg 80 %.-a, a nyugdíj összege):

szolgálati idő (év) havi átlagkereset százaléka
10                                          33,0
11                                          35,0
12                                          37,0
13                                          39,0
14                                          41,0
15                                          43,0
16                                          45,0
17                                          47,0
18                                          49,0
19                                          51,0
20                                          53,0
21                                          55,0
22                                          57,0
23                                          59,0
24                                          61,0
25                                          63,0
26                                          64,0
27                                          65,0
28                                          66,0
29                                          67,0
30                                          68,0
31                                          69,0
32                                          70,0
33                                          71,0
34                                          72,0
35                                          73,0
36                                          74,0
37                                          75,5
38                                          77,0
39                                          78,5
40                                          80,0 ...

... és minden további évre 2-2 százalék.

Az öregségi nyugdíj összege a 2012. december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugdíjak esetében:

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi bruttó átlagkereset összegétől függ. Ezek alapján az öregségi nyugdíj összege:

szolgálati idő (év) és a havi bruttó átlagkereset százaléka
20                                33,00 %
21                                34,65 %
22                                36,30 %
23                                37,95 %
24                                39,60 %
25                                41,25 %
26                                42,90 %
27                                44,55 %
28                                46,20 %
29                                47,85 %
30                                49,50 %
31                                51,15 %
32                                52,80 %
33                                54,45 %
34                                56,10 %
35                                57,75 %
36                                59,40 %
37                                61,05 %
38                                62,70 %
39                                64,35 %
40                                66,00 %

és minden további évre 1,65-1,65 százalék. (Hasonlítsuk csak össze a fenti %-os értékekkel!)

Az öregségi nyugdíj összegét 2013. január 1-től az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

Demográfia:

A KSH honlapján elérhető adatok alapján 1960 és 1980 között még növekedett a magyar népesség. 1960-ban, amikor az országnak 10,007 milliós volt a népessége, az éves természetes szaporodás még erős volt: 4,5%. Tíz évvel később ez 3,1%-ra lassult, 1980-ban (10,705 milliós népesség mellett), ez a szám már csak 0,3% volt. A 80-as években lassan fordult a trend, és ’90-ben már 1,9%-kal csökkent a népesség. Ezután tovább folytatódott a csökkenés, 2003-ban már 4,1% volt az éves fogyás, 2004-ben 3,7%, 2005-ben 3,8%.

1981 óta többen halnak meg, mint ahányan születnek. Amikor ez először megtörtént, szinte egyedülálló jelenség volt Európában. Úgy tűnt, mintha valami magyar átok lenne. De ma már ugyanez a helyzet Nyugat-Európa jelentős részén, sőt ennél is rosszabb például Japánban vagy Dél-Koreában. A mi esetünk annyiban speciális, hogy 25 év folyamatos csökkenés sehol máshol nincs. (forrás: index.hu)

2005-ben 21 ezer fővel csökkent Magyarország népessége, 10 077 000 főre. A természetes népességfogyás ennél magasabb volt: a 17 000 főt kitevő nemzetközi vándorlási nyereség (azaz a nettó bevándorlás) 45%-ban fedezte a természetes fogyást. Átlagos forgatókönyv szerint, mely a legvalószínűbb is egyben: 2050-ben 8,5 millióan leszünk a mostani 10 millió helyett. A legpesszimistább szerint valamivel kevesebb, mint 7 millióan. Most akkor képzeljük el, hogy "annyit lehet csak kifizetni nyugdíjakra, amennyit az alapba be is fizetnek", tehát, kevesebben fognak járulékot fizetni, mint most, és több eltartottnak kell majd azt szétosztani. Megoldás lehet a bevándorlás támogatása, vagy a nyugdíjak összegének (esetleg - nyugdíjkorhatár emelésével - a nyugdíjasok számának) csökkentése.

A leghatékonyabb módszer mindenképpen a rendszertől, politikai szelektől független egyéni, testre szabott nyugdíj-jellegű megoldások körének, csomagjának kialakítása.

Mégis mindezen megcáfolhatatlan tények ellenére:

Az embereket nem érdekli, hogy mennyi pénzből kell megélniük majd nyugdíjas korukban. Ennek több oka van:

• úgy gondolják, hogy az állam megoldja a problémát
• bíztak – míg bízhattak – az általuk és munkaadójuk által évekig fizetett magán-, illetve önkéntes nyugdíjpénztári megoldásban, utóbbiban továbbra is bíznak
• úgy gondolják, hogy mindig erősek és munkaképesek lesznek. Nem számolnak azzal, hogy öregszenek, vagy esetleges betegségekkel, balesetekkel, utóbbiak ellen általában még kockázati életbiztosítást és balesetbiztosítást sem kötnek
• nincs igényük arra, és nincsenek is ahhoz hozzászokva, hogy távoli jövőbe tekintve előre gondolkodjanak
• nem gondolnak bele, hogy hány évet fognak élni nyugdíjasként, ezért úgy gondolják, hogy elegendő megtakarítással rendelkeznek (amennyiben rendelkeznek ilyennel)
• egyáltalán nincsenek tisztában a helyzetükkel, és a valószínű jövőjükkel
• közel 3 millió ember csak annyi járulékot fizet be jelenleg, amit minimálisan kötelező; ennek eredményeként azonban csak a minimális öregségi nyugdíjra számíthatnak, azaz kevesebb, mint (mai) 100.000 Ft-ra
• több mint egy millió embernek egyáltalán nem lesz nyugdíja – jogosultság híján.

Megoldási javaslatok bőven vannak országos szinten, politikai, és itt-ott még gazdasági alapokon nyugvóak is akadnak. Független pénzügyi tervezőként határozottan az egyéni, sőt családi, összetett pénzügyi megoldó-csomag kialakításában látom a tökéletesíthető megoldás lehetőségét.

Amennyiben a biztosított az A.) pont szerinti időszaknak (vagy ennél kevesebb szolgálati időnél ennek az időnek) legalább a felében rendelkezik a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel: a havi átlagkeresetet a tényleges – a kifizetés időpontjában érvényes jogszabályok szerint nyugdíjjárulék-alapot képező – kereset, jövedelem alapján kell meghatározni.