Lexikon, szótár a befektetések és pénzügyi tanácsadás világához:

Ajánlott minimális futamidő befektetésnél: Az a minimális időtartam, amire az alapkezelő az egyes befektetési alapjaiba történő befektetést ajánlja. A magasabb kockázat nagyobb árfolyam-ingadozásokat takar, ami rövid távon akár szélsőséges hozamokat is eredményezhet. Az ajánlott minimális befektetési időtáv a likviditási alapok esetében általában néhány hét, a kötvényalapokra vonatkozóan 1-3 év, míg a részvényalapoknál jellemzően 3-7 év.

Alapkezelő: Befektetési alapokat kezelő szakértő vállalat. Megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének http://www.pszaf.hu engedélyével kell rendelkeznie.

Alapok alapja: Az alap portfóliójába nem egyedi értékpapírok, hanem más befektetési alapok befektetési jegyei kerülnek. Az egy portfólióban lévő több befektetési alapnak köszönhetően az ilyen alap értékét egy időben nagy számú befektetés alakítja, így a befektetés kockázata a több lábon állás elve alapján csökken. Az alapok alapja másik előnye, hogy a befektetők alacsonyabb költségekkel érhetnek el olyan értékpapírpiacokat, melyeken az egyedi értékpapírok adásvétele egyébként csak magas költségekkel valósítható meg. Az alapok alapja a likviditás szempontjából is előnyös, különösen külföldi befektetések esetén: az ilyen befektetés igény esetén gyorsabban tehető pénzzé, mint az egyedileg vásárolt külföldi értékpapírok.

Alapkezelői díj: A befektetési alapkezelő az alap kezeléséért alapkezelési díjban részesül. A díj időarányos részét - a nettó eszközérték kiszámítása keretében - a letétkezelő vonja le az alap értékéből. A díj éves mértéke az alap típusától függ. Az alapkezelési díj általában a részvényalapoknál a legmagasabb (jellemzően 2-2,5 százalék), a likviditási alap esetében a legkisebb mértékű (0,5-1 százalék).

Államadósság Kezelő Központ: A magyar állam adósságának kezelését irányító intézmény, amely belföldi és külföldi piacokon Magyar Állampapírok kibocsátásával von be tőkét a hazai adósság finanszírozására. Belföldön az ÁKK által szervezett aukciókon kerülnek forgalomba a hazai állampapírok, amelyeket a befektetők az elsődleges forgalmazókon keresztül vásárolhatnak meg. Bővebben lásd a www.akk.hu honlapon.

Államkötvény: Egy évnél hosszabb lejáratú állampapír.

Állampapír: Valamely ország kormánya, esetleg jegybankja által kibocsátott, az adott állam tőke- és kamat-visszafizetési garanciájával rendelkező értékpapír. Magyarországon két fő fajtája a kötvény és a kincstárjegy. A legbiztosabb befektetésként tartják számon. Magyarországon jelenleg 3, 5, 10 és 15 éves fix kamatozású (eredeti kibocsátási időpont szerint) államkötvényeket bocsátanak ki.

Befektetési Alap: Befektetési Alapkezelő által működtetett vagyontömeg. Az alapkezelő a befektetett összegeket megtestesítő értékpapírokat, ún. befektetési jegyeket bocsát ki. Az Alap célja a minél magasabb megtérülés biztosítása a meghirdetett befektetési politika mellett a befektetési jegy tulajdonosainak. Befektetési terület szerint megkülönböztethetünk ingatlan, értékpapír, derivatív alapokat. Technikai megkülönböztetés szerint nyílt, és a zárt végű alapokat. A befektetési alap a kis- és nagybefektetők összegyűjtött - és így nagy tőkévé koncentrált - megtakarításai, amelyeket felkészült pénzügyi szakemberek fektetnek be. A befektetések koncentrálásának másik előnye, hogy a nagyobb tőke könnyebben megosztható különböző befektetési lehetőségek között (diverzifikálás). Ezzel a befektetett összegek hatékonyabban kezelhetők, és lényegesen csökkenthető a befektetők kockázata. A befektetők az alap hozamából, illetve megszűnésekor annak vagyonából a befizetett tőkéjük arányában részesednek.

Befektetési Alap Könyvvizsgálója: A befektetési alap könyvvizsgálója auditálja és ellenjegyzi a befektetési alap éves jelentését. A könyvvizsgáló ellenőrzi azt is, hogy az alapkezelő a befektetési alap kezelése során betartja-e a kezelési szabályzatban, illetve a Törvényben (Tpt.) előírtakat. A befektetési alap könyvvizsgálójának adatait az alap tájékoztatója tartalmazza.

Befektetési Alap portfoliója: A befektetési alap portfoliója az adott alap befektetéseinek összessége. A portfólió elemei - az alap jellegétől és a megcélzott befektetési politikától függően - általában különféle értékpapírok (kötvények, részvények, stb.), bankbetétek, esetleg származékos ügyletek lehetnek. Az alap portfoliója a likviditás megfelelő szinten tartása érdekében likvid eszközöket is tartalmaz. Az alapkezelők a befektetőktől a befektetési alapokban összegyűjtött megtakarításokat - a kockázat csökkentése céljából - különböző befektetések között osztják meg. Ezek lehetnek állampapírok, vállalati kötvények, kárpótlási jegyek, más befektetési alap befektetési jegyei, részvények, sőt akár ingatlanok is. (Az ingatlanalapokra külön szabályok vonatkoznak.) A portfólió összetétele döntően befolyásolja, hogy az adott befektetési alap milyen kockázatot jelent a befektetők számára, ezért az alapkezelők befektetési döntéseik során szigorú kockázatkezelési szabályokat kötelesek betartani. A jogszabályok az állampapírokba történő befektetést gyakorlatilag nem korlátozzák. Részvényekbe, vállalati kötvényekbe, más befektetési jegyekbe azonban csak korlátozottan, a tőkét többféle ilyen papírral megosztva, egy-egy féléből csak csekély mennyiséget vásárolva fektethet be egy alap. A jogszabályokon kívül az alapkezelőnek az önként vállalt korlátozásokat is be kell tartania, tehát az alap alapkezelési szabályzatában leírt befektetési politikának megfelelően kell működnie. A befektetők védelme érdekében az alapkezelőnek meghatározott időközönként (félévente) jelentést kell készítenie, amelyben fel kell tüntetni a befektetési alap portfóliójának összetételét is.

Befektetési Alapkezelés: A befektetési alapkezelési tevékenység során a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzatban megfelelően kialakítja a befektetési alapot, majd az alap vagyonát a kezelési szabályzatban foglalt befektetési politikának megfelelően a legjobb szakmai tudásának felhasználásával az optimális hozam elérése érdekében folyamatosan befekteti, a portfólió összetételét pedig általában rendszeresen felülvizsgálja.

Befektetési Alapkezelő: Egy befektetési alap(ok) működtetésével megbízott cég. A törvények számos feltételt támasztanak az alapkezelő cégek elé (alaptőke, személyi-tárgyi feltételek, stb.) a befektetők védelme érdekében.

Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ): A BAMOSZ a hazai befektetési alapkezelők által alapított szervezet, amely képviseli tagjai érdekeit, közreműködik a szakterületet érintő törvényi szabályozás kialakításában, támogatja a szakoktatást, Etikai Kódexében szakmai ajánlásokat és normákat fogalmaz meg, ügyel a piaci verseny tisztaságára és elősegíti a piac fejlődését és a befektetők tájékoztatását. A hazai befektetési alapkezelők legnagyobb része a BAMOSZ tagja. Bővebben lásd a www.bamosz.hu oldalon.

Befektetési jegy: A befektetési alap által kibocsátott értékpapír, amely vagyoni jogokat biztosít az alap értékeire a befektetési jegy tulajdonosa számára

Befektetési korlátok: A jogszabályok és a befektetési alapkezelő által az alap kezelési szabályzatában megszabott korlátok, amelyek a befektetések biztonságát szolgálják. Az állampapírokba történő befektetésekre - azok alacsony kockázata miatt - kevesebb korlátozás vonatkozik, míg például a részvényekbe, vállalati kötvényekbe, más alap befektetési jegyeibe és különösen a származékos eszközökbe csak szigorú korlátok betartásával fektethető a befektetési alapok vagyona.

Befektetési politika: A befektetési politikát a befektetési alapkezelő alakítja ki és alkalmazza befektetési döntéseinek meghozatala során. A befektetési politika bemutatja, hogy az alap kezelője pontosan milyen befektetéseket választhat és milyen stratégia alapján fektetheti be az alap tulajdonosainak megtakarításait, ezáltal fontos információkkal szolgálhat az adott befektetési alap kockázatosságát (árfolyamának ingadozását) és várható hozamát illetően.

Befektető-védelmi Alap: A BEVA a befektetőket kártalanító intézmény, amely olyan esetekben fizet, amikor a befektető valamely követelését egy befektetési szolgáltató nem tudja szerződésszerűen kifizetni. A kártalanítási összeghatár 2004. december 31-ig egymillió forint volt, ezt követően 2007. december 31-ig kettőmillió forint, 2008. január 1-től 6 millió forint. A kártalanítás egymillió forintnál nagyobb követelés esetén egymillió forintig a teljes követelésre, a felett a követelés 90 százalékára vonatkozik. A BEVA a kártalanítások forrásául szolgáló vagyonának legnagyobb részét azon befektetési szolgáltatóktól szedi be, melyek a BEVA tagjaiként tagdíjat fizetnek. Ezért a befektetők számára pótlólagos biztonságot jelent, ha megtakarításaikat BEVA tag befektetési szolgáltatónál helyezik el. A BEVA az árfolyamok esetleges átmeneti csökkenéséből eredő veszteségért természetesen nem nyújt fedezetet, sem a befektetési alapok befektetési jegyei, sem más értékpapírok esetében. Bővebben lásd a www.beva.hu oldalon.

Benchmark: az adott befektetési Alap referencia hozama, amellyel szemben az Alap teljesítményét mérni lehet. Összehasonlítási, viszonyítási alap, olyan adatok, melyekhez az adott időszaki számok valamilyen módon hasonlíthatóak.

Börcsök Sándor: az Ön személyes, független pénzügyi tervezője. Email: borcsok@QFP.hu

Budapesti Értéktőzsde (BÉT): 1990-ben alapult, és azóta is Magyarország egyetlen értéktőzsdéje. Legfőbb szervei: Közgyűlés, Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Etikai Bizottság, és szakmai bizottságok (Kibocsátói, Kereskedési, és Elszámolási). Indexe: BUX. Jelenleg három szekciója van. Részvényszekció: itt részvényekre, befektetési jegyekre, vállalati kötvényekre, és kárpótlási jegyre lehet azonnali üzleteket kötni. Állampapír szekció: állampapírokkal kereskednek. Származékos szekció: tőzsdei termékekre lehet határidős, és opciós ügyleteket kötni. Lásd bővebben a www.bet.hu oldalon.

Bruttó hozam: A befektetési alap saját tőkéjének a portfólióban lévő eszközök értékének változása miatt bekövetkező változása egy adott időszak alatt százalékban kifejezve. A befektetési alap bruttó hozama nem tartalmazza az alap működéséhez kapcsolódó és a kezelési szabályzatban részletesen és tételes feltüntetett költségeket - így például az alap- és letétkezelői díjat, a felügyeleti vagy az alap könyvvizsgálójának fizetett díjakat. Ezen költségek levonása után megkapjuk az alap nettó hozamát. A bruttó hozamot megadhatjuk évesített hozam, illetve nem évesített (nominális hozam) formájában is.

BUX Index: A budapesti részvénypiac mozgását jellemző mutató, 1992-ben indították, bázisértéke 1,000 pontban került meghatározásra az 1991. január első kereskedési napjának árfolyamai alapján.

Defláció: az árak tartós csökkenése a gazdaságban.

Dematerializáció: Az értékpapírok dematerializációja azt jelenti, hogy az értékpapír fizikailag nem kerül kinyomtatásra - még összevont címletben (immobilizáció) sem -, hanem csupán az értékpapírszámlán megtalálható adat formájában létezik. A dematerializált értékpapír átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adatként létezik. Az ügyfél értékpapírja, mint elektronikus jel egyrészt a KELER központi értékpapírszámláján, másrészt az ügyfél által megbízott számlavezetőnél lévő értékpapírszámláján található meg, mely számlák egyenlegének meg kell egyeznie egymással.

Derivatív termék: Származtatott (határidős, opciós) termék.

Diszkont Kincstárjegy (DKJ): Az államadósság fedezésére kibocsátott kincstárjegy-fajta, Magyarországon a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központja bocsátja ki a Magyar Állam nevében. Éves illetve éven belüli (nálunk 3 és 6 hónapos) diszkont (kupon nélküli, névérték alatt kereskedett) értékpapírok.

Diverzifikáció: A befektetések kockázata nagyban csökkenthető, ha több különféle eszközben helyezzük el a megtakarításunkat. A "több lábon állás" jelentősen mérsékli az egyedi értékpapírok esetében tapasztalható árfolyam-kilengéseket, miután a több elemű portfólióban található eszközök egymástól eltérő árfolyammozgásai tompítják a portfólió egyes elemeinek önálló ingadozásait. A kockázatmegosztás (diverzifikáció) egyik leghatékonyabb módja, ha befektetési alapokban helyezzük el megtakarításainkat. A befektetési alapok ugyanis általában számos különböző értékpapírból álló kosarat alkotnak, így az alap kockázata kisebb, mintha egy-egy értékpapírt vásárolnánk. A diverzifikáció tovább tökéletesíthető, ha több különféle befektetési politikájú alapot teszünk egymás mellé, mert így a különböző piacokon külön-külön tapasztalható teljesítmény-ingadozásokat is mérsékelhetjük.

Duration: Kötvénypiaci értékpapírok hátralévő átlagos futamideje. Az értékpapírok egyes kifizetéseinek jelenértéken számított relatív értékével súlyozzuk a kifizetési időpontokat. A duration-t, mint az egyes kötvények kamatláb-érzékenységét kifejező mutatót használják. Minél magasabb egy kötvénypiaci termék duration-je, a termék árfolyama annál érzékenyebb a hozamok változására. A Likviditási Alapok durationje jellemzően nem haladhatja meg a 3 hónapot, míg egy kötvény alap duration-je jellemzően 3 év feletti.

Egy jegyre jutó nettő eszközérték: Az alap nettó eszközértékét elosztva a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszámával kapjuk az egy jegyre jutó nettó eszközértéket, ami a befektetési jegyek aktuális forgalmazási árfolyamának alapjául szolgál. Ahhoz, hogy egy befektetési alapban lévő befektetésünk aktuális értéke meghatározható legyen, az aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéket meg kell szorozni a birtokunkban lévő befektetési jegyek darabszámával. Az egy jegyre jutó nettó eszközértéket minden alapkezelő rendszeresen közzéteszi, így az ügyfelek folyamatosan figyelemmel kísérhetik a befektetésük értékének változását.

Egyéni portfolió-kezelés: Az egyéni portfolió-kezelés lényege, hogy a befektető (megbízó) és a portfolió kezelője (megbízott) között a megbízó pénzügyi céljait és kockázatvállalási hajlandóságát tükröző szerződés jön létre. A szerződés lehetővé teszi, hogy a megbízott a megbízó egyéni kockázatvállalási hajlandóságához és hozamelvárásához legjobban igazodó portfoliót állítson össze és azt a szerződésben meghatározott befektetési politikának és a Törvényben leírtaknak megfelelően kezelje. Míg a befektetési alapkezelési tevékenység a vagyonkezelés standardizált formája, az egyéni portfolió-kezelés személyre szabott szolgáltatás lehetőségét adja meg a befektetőknek. Hátránya a befektetési alapkezeléssel szemben, hogy csak nagyobb (jellemzően több 10 millió forintnyi) befektetés esetén tud megfelelni a méretgazdaságosság-költséghatékonyság elveinek.

Értékpapír: Okirat, amely tulajdonjogot (részvény), hitelviszonyt (kötvény), vagy dologi jogot (közraktárjegy) testesít meg, úgy, hogy e jogot az értékpapír nélkül sem gyakorolni, sem átruházni, sem bizonyítani nem lehet. Az értékpapír lehet névre, vagy bemutatóra szóló. Értékpapírnak minősül minden, amit a törvényalkotó ezzel a címkével ruház föl, de általánosságban pénzhez, vagyonhoz kapcsolódó jogok megtestesülései.

Értékpapírszámla: A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás (olyan, mint egy bankszámla, csak pénz helyett értékpapírokkal).

Éves Jelentés: A Törvény szerint a befektetési alapkezelők kötelesek elkészíteni és a befektetőik számára hozzáférhetővé tenni az általuk kezelt befektetési alapok éves jelentéseit. Az éves jelentés bemutatja az egyes alapok befektetési politikájának alakulását, az adott alap hozamára legjobban ható piaci eseményeket, a befektetési alap portfoliójának év végi összetételét, annak változását az előző év végéhez képest, a nettó eszközérték és az egy jegyre jutó nettó eszközérték (árfolyam) alakulását. Az éves jelentést a befektetési alap könyvvizsgálója auditálja. Az éves jelentést az alap kezelője legkésőbb a tárgyév lezárását követő 120 napon belül teszi elérhetővé a befektetők számára. Az éves jelentés mellett havi portfólió-jelentés és féléves jelentés segíti a befektetők tájékozódását.

Évesített hozam: Az évesített hozam százalékos formában fejezi ki az adott befektetés éves átlagos teljesítményét. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ; http://bamosz.hu ) - igazodva a Törvényhez - az egy évnél rövidebb időtartamú befektetések hozamának évesítését nem ajánlja, miután az időszak rövidsége miatt az évesítés felnagyíthatja az egyes periódusokban tapasztalható árfolyam-kilengéseket. Ez az eljárás a tájékozatlanabb befektetők megtévesztésére alkalmas lehet, ezért az éven belüli hozamokat az alap kezelője általában nem évesített (nominális) hozamként tünteti fel.

Fedezeti ügylet: Olyan ügylet, mely egy másik ügylet kockázatát hivatott ellensúlyozni, vagy kiküszöbölni. Célja a meglévő nyitott pozíció kockázata ellen történő védekezés, egy ellentétes irányú - de nem feltétlenül ugyanarra a határidőre szóló - pozíció nyitásával.

Féléves jelentés: Tartalmában az éves jelentéshez hasonló, a befektetési alapkezelők által készített jelentés, melyet az alap kezelője a tárgyfélévet követő 45 napon belül tesz elérhetővé a befektetők számára. A féléves jelentést az éves jelentéssel ellentétben a befektetési alap könyvvizsgálója nem auditálja.

Felügyeleti díj: Az a befektetési alapot terhelő költség, amelyet az alap a Felügyeletnek fizet. A felügyeleti díj időarányos része a nettó eszközérték napi számításakor már levonásra kerül, így az alapkezelő által közzétett árfolyam- és hozamadatok már a díj levonása utáni helyzetet tükrözik.

Folyamatos forgalmazás: A sorozatban kibocsátott értékpapírok - így a nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei - forgalmazásának módja a folyamatos forgalmazás, melynek során az értékpapír kibocsátója azonos névértékű, azonos jogokat és kötelezettségeket megtestesítő értékpapírokat bocsát ki, egyidejűleg biztosítja azok folyamatos visszavásárlását.

Forgalmazási díj: A forgalmazási díjnak a befektetési jegyek vételénél és visszaváltásánál felmerülő vételi és eladási jutalék számít, melyek mértéke megtalálható a forgalmazó mindenkor hatályos üzletszabályzatában és az Alap kezelési szabályzatában. A díjak mértéke a nemzetközi gyakorlatban általában magasabb a részvényalapoknál, mint a kötvényalapoknál vagy a likviditási alapoknál. Magyarországon viszonylag gyakoriak a fix forgalmazási díjak. A forgalmazási díjak közvetlenül a befektetőt terhelő költségek, levonásuk után számítható ki a befektetés nettó hozama.

Forgalmazó: A befektetési alapkezelőnek a befektetési jegyek befektetők felé való értékesítésére forgalmazót kell megbíznia. Az alapkezelők az általuk kezelt alapok forgalmazására igyekeznek olyan forgalmazókkal szerződést kötni, amelyek kiterjedt forgalmazói hálózattal rendelkeznek. Ez magyarázza, hogy a hazai piacon működő alapkezelők forgalmazói legtöbb esetben a fiókhálózattal rendelkező bankok és hitelintézetek köréből kerülnek ki. A forgalmazók lebonyolítják a befektetési jegyek adásvételét, vezetik a befektetéshez szükséges értékpapírszámlát, közreműködnek a befektetők tájékoztatásában. A befektetési alapok tulajdonosai ilyen módon a forgalmazó ügyfelei, ennek megfelelően az egyéni ügyféladatok kizárólag a forgalmazó birtokában lehetnek, azokat a befektetés alapkezelő nem ismerheti. Az értékpapírszámlákat vezető forgalmazó cégen keresztül az ügyfelek biztonságát a Befektető-védelmi Alap (BEVA; http://www.bva.hu/ ) szolgáltatásai is növelik.

Forward pricing: Olyan, a befektetési alapok nettó eszközértékének kiszámítására alkalmazott módszer, amely a T. napon beérkezett vételi vagy visszaváltási megbízások az alap portfoliójában lévő értékpapírok T.+1. napi árfolyamának figyelembe vételével állapítja meg a befektetési alap árfolyamát. A módszer lényege, hogy a befektető úgy ad megbízást befektetési jegy vételére vagy visszaváltására, hogy az ügylet teljesülésének tényleges, következő napi árfolyamát még nem ismeri. Ilyen Alapok a Dialóg Konvergencia Részvény Alap és a Dialóg Ingatlanfejlesztő Részvény Alap.

Garantált Alap: A garantált alap olyan befektetési alap, melyhez tőkegarancia, esetlegesen hozamgarancia is kapcsolódik.

GDP (Gross Domestic Product): Bruttó Nemzeti jövedelem, amely megmutatja, hogy egy adott gazdaság egy évben összesen milyen értékben termelt vagyont. A GDP-t szokás az alábbi összetevőkre bontani: lakossági fogyasztás, vállalati beruházás, közösségi költekezés, valamint nettó export.

Határidős piac: Ezen a piacon valamilyen jövőbeli szállítási határidőre adhatnak el, vagy vehetnek a befektetők egy adott terméket. A határidő a tőzsdei határidős ügyleteknél (futures) standardizált, míg a tőzsdén kívüliek (forward) estében nem.

Határidős ügylet: A határidős ügylet keretében az ügylet eladója az ügylet alapját képező szerződésben rögzített áron, mennyiségben, helyen, egy jövőbeni időpontra eladja, a vevő pedig megvásárolja az ügylet tárgyát képező eszközt (értékpapírt, devizát, tárgyi eszközt, stb.). A határidős ügyletkötések általában fedezeti, spekulációs, illetve arbitrázs célú üzletek. A fedezeti céllal történő ügyletkötés célja, hogy egy meglévő kitettséget ellentétes irányú ügylettel semlegesítsen. A spekulatív célú határidős üzletkötés esetén a vevő/eladó az üzlet tárgyát képező eszköz árfolyamának emelkedésére/esésére számít, ezért a határidős piacon köt "fogadást". Az arbitrázs-ügyletek célja a piaci árazási anomáliák kijátszása.

Havi portfolió-jelentés: A Törvény alapján a befektetési alapkezelők havonta kötelesek elkészíteni az általuk kezelt befektetési alapok havi portfolió-jelentését. A havi portfolió-jelentés a befektetési alap portfoliójának eszközcsoportok szerinti megoszlását tartalmazza, míg a befektetési alapban lévő egyedi értékpapír megoszlását az éves jelentés, valamint a féléves jelentés mutatja be.

Historic pricing: Olyan, befektetési alapok nettó eszközértékének kiszámítására alkalmazott módszer, amely az alap T. napi árfolyamában az alapban lévő befektetések T-1. napi piaci értékét tükrözteti. A vételi vagy visszaváltási megbízás pillanatában az Ügyfél ismeri az ilyen módon számított Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékét.

Hozam: A hozam a befektetés adott időszak alatti teljesítményét jelzi. Bankbetét esetén a befektetés hozama megegyezik a kifizetett kamatok adta pénzbeli növekménnyel. Egy kötvény hozama a kötvény által fizetett kamatból és a kötvény árfolyamváltozásából adódik össze. A részvény befektetések esetében a befektetés hozama a kifizetett osztalékok és a részvény adott időszak alatti árfolyam-változásának összege. A befektetési alapokba történő befektetés esetén a hozam a befektetési jegyek árfolyamának (egy jegyre jutó nettó eszközérték) változásából adódik, melyet - a hozamfizető alapok esetében - egyszeri, vagy rendszeres hozamkifizetések is gyarapíthatnak. Megkülönböztetünk bruttó, illetve nettó hozamokat, de évesített és nem évesített (nominális) hozamról is beszélhetünk.

Hozamgörbe: Az azonos kockázatú, de különböző lejáratú hitelpapírok hozamát (belső megtérülési rátáit) mutató görbe.

Infláció: Pénzromlás, az árak tartós növekedése. Az inflációt több termékcsoportra értelmezhetjük. Leggyakoribb inflációs mutatók a termelői és fogyasztói árindexek. A fogyasztói árindexből a volatilisebb energia és élelmiszerárak elhagyásával származtatják az ún. maginflációs (core infláció) mutatót.

Intézményi Befektető: Az intézményi befektetők kezelésében összpontosul a vállalatok és a lakosság megtakarításainak és pénzügyi vagyonának jelentős része, így a pénz- és tőkepiacok kiemelt befektetőinek számítanak. Az intézményi befektetők csoportjába az aktuális hazai törvényi szabályozás alapján a következők tartoznak: hitelintézetek, befektetési vállalkozások, befektetési alapok, befektetési alapkezelők, kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok, biztosítótársaságok, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magán-nyugdíjpénztárak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Jegybank: A bankok bankja, a monetáris politika fő irányítója. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el ezt a funkciót, viszonylagos függetlenséget élvez a kormányzati beavatkozásoktól. Lásd bővebben a www.mnb.hu oldalon.

Jegyzési időszak: Azon időszak, amely alatt a befektetők a jegyzés útján megvásárolható értékpapírokat lejegyezhetik.

Jelenérték (PV): Egy jövőbeli pénzbevétel jelenértéke az az összeg, amelyet most kellene befektetnünk egy bizonyos kamatláb mellett ahhoz, hogy később azzal a bevétellel megegyező pénzünk legyen. (Például egy év múlva esedékes 118 forint jelenértéke 18 százalékos kamatláb mellett most 100 forint, mert 100 forint befektetése eredményez 18 százalékos kamat mellett egy év múlva 118 forintot. ) Egy bonyolultabb, több bevétellel járó befektetés jelenértékét úgy kell meghatározni, hogy mindegyik bevétel jelenértékét külön-külön ki kell számolni - mindegyiket el kell osztani 1 + a megfelelő kamatláb időarányos részével -, majd a kapott eredményeket össze kell adni. Ekkor megkapjuk azt az összeget, amit a teljes befektetésért érdemes kiadnunk, ha az általunk használt kamatlábbal megegyező hozamot szeretnénk elérni. Az így megállapított összegből az értékpapír piaci árát kivonva kapjuk meg a nettó jelenértéket (NPV).

Jelzáloglevél: Jelzálogbank által kibocsátott, ingatlannal fedezett, közép vagy hosszú távú kötvény jellegű értékpapír, melyet a jelzálogbank egy meglévő hitelállományának finanszírozása céljából bocsát ki. Az állampapíroknál általában kockázatosabb, de biztonságosnak számító befektetés, hiszen a kibocsátó bank visszafizetési garanciája mögött szigorú feltételek szerint meghatározott ingatlanfedezet található.

Kamat: A kamat a pénz ára, amelyet a pénz használója azért fizet, mert a pénzt a tulajdonos helyett ő hasznosítja. Kamatok között megkülönböztetünk látra szóló kamatot, fix vagy változó kamatozású befektetéseket.

Kamatozó Kincstárjegy: Kisbefektetők számára kibocsátott egyéves futamidejű értékpapír. A futamidő végén fizet kamatot, amelyet a befektető a törlesztéssel együtt kap kézhez.

Kincstári Takarékjegy: Kisbefektetők számára egy-, két- és hároméves futamidőre kibocsátott, lépcsős kamatozású értékpapír, amelynél a papír birtokosát visszaváltáskor a vásárlás napjától eltelt idő függvényében meghatározott mértékű kamat illeti meg. Az egyes visszaváltási időkre előre meghatározott fix kamat nagyságát a vásárlás napján érvényben lévő hirdetmény határozza meg.

Kincstárjegy: Egy éves vagy annál rövidebb lejáratú állampapír.

Kamatláb-kockázat: A piaci kamatszint ingadozása elsősorban a kötvénypiaci befektetések értékére hat. A kamatlábak emelkedése a fix kamatozású kötvények árfolyamát csökkenti, miután hozamelvárások emelkedésének hatására a jövőbeli fix kifizetések diszkontált értéke (azaz: jelenértéke) csökken. Az elvárt kamatszint csökkenése ugyanakkor növeli az előre rögzített kifizetések jelenértékének összegét, azaz a fix kamatozású kötvények árfolyamát. Általában igaz, hogy egy kötvény (vagy kötvényportfólió) kamatkockázata annál nagyobb, minél hosszabb az eszköz (vagy portfólió) átlagos hátralévő futamideje.

KELER Rt.: Központi Elszámolóház és Értéktár Rt http://www.keler.hu/ , a brókercégek pénz és értékpapírszámláit vezeti (multilaterális nettósítás elvén). Elszámolási idő tőzsdei üzletkötéseknél: részvényeknek öt nap (T+5), állampapíroknak két nap (T+2).

Keresztárfolyam: A nemzetközi piacokon az olyan árfolyam elnevezése, mely két deviza között áll fenn és egyik deviza sem az USD. A magyar terminológiában a fentieknek megfelelően azon árfolyamokat hívjuk keresztárfolyamnak, melyben nem szerepel a magyar forint (HUF).

Kezelési Szabályzat: A befektetési alapkezelő egy alap indításakor a tájékoztatón kívül kezelési szabályzatot köteles készíteni és az alap indítása előtt azt a Felügyeletnek elfogadásra benyújtani. A kezelési szabályzat készítésének a célja, hogy a befektetők részletesen megismerhessék az alap befektetési politikáját, az alap működéséhez kapcsolódó díjakat és költségeket, az alap portfoliójában előforduló befektetések napi értékelésének módszerét, a befektetési alapkezelő és a letétkezelő szervezetét, részletes információkat kaphassanak a befektetés várható előnyeiről és kockázatairól. A kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelőnek, illetve a befektetési jegyek forgalmazóinak jegyzési időszakban, valamint a jegyzést követő folyamatos forgalmazás során is elérhetővé kell tenni a befektetők számára.

Középárfolyam: A vételi és az eladási ár számtani átlaga.

Letétkezelő: A befektetési alapkezelőtől függetlenül működő hitelintézet. A letétkezelő egyrészt fontos feladatokat lát el a befektetési alapok napi működtetésében (vezeti a befektetésekhez kapcsolódó értékpapír- és pénzforgalmi számlát, megállapítja a nettó eszközértéket és az egy jegyre jutó nettó eszközértéket stb.), másrészt biztosítja a befektetési alapok törvényi szabályozásnak megfelelő működését (ellenőrzi a kezelési szabályzatban és a törvényben foglaltaknak való megfelelést, ezek sérülése esetén írásban értesíti az alap kezelőjét, szükség esetén a Felügyeletet).

Letétkezelői jutalék: A letétkezelő a letétkezelői feladatainak ellátásáért letétkezelési díjban részesül. A díj levonása az alapkezelési díjhoz hasonlóan történik: minden alkalommal, amikor a letétkezelő kiszámítja a befektetési alap nettó eszközértékét, a letétkezelői díj időarányos részét levonja az alap értékéből. A befektetési alap nettó hozamában ilyen módon már a letétkezelői díj levonása utáni hozam.

Likvid értékpapír: Olyan értékpapír, amelyre a piacon rendszeresen és nagyobb mennyiségben születnek üzletkötések. A megfelelő forgalom eredményeképpen a befektető - igény esetén - könnyen, jelentősebb árfolyamveszteség nélkül megvásárolhatja, illetve értékesítheti a likvid értékpapírokat. A Tőkepiaci Törvény ezen túlmenően megkülönbözteti az ún. különösen likvid értékpapírt, ahol is a napi átlagforgalom 3 hó átlagában meghaladja a 100 millió forintot.

Likvid eszköz: A befektetési alapkezelő az alap típusának megfelelő, hosszú távra vásárolt, stratégiai befektetések mellett folyamatosan tart bizonyos százalékú ún. likvid eszközt is az alap portfoliójában. A likvid eszközök tartásának fő célja, hogy az alap kezelője a befektetési alapból történő nagyobb tőkekivonás esetén is gyorsan és komolyabb árfolyamveszteség nélkül tudjon likviditást teremteni a visszaváltások fedezésére. Likvid eszköznek minősül a számlapénz, bankbetét, állampapír és a repo ügylet.

Monetáris politika: A gazdaság jegybank általi pénzügyi szabályozása. A monetáris politika főbb területei a pénz és hitelállomány nagyságának változtatása, valamint a kamatláb, és az árfolyam-szabályozás. Eszközei jellemzően: a nyíltpiaci műveletek (valuta, vagy állampapír vásárlás), jegybanki alapkamat és a kötelező banki tartalékráta megváltoztatása.

Nettó eszközérték: A nettó eszközérték egy befektetési alap vagyonának összességét, míg az egy jegyre jutó nettó eszközérték az egy befektetési jegyre jutó értékét mutatja. Az alap kezelési szabályzatának, valamint a törvényeknek megfelelően, általában az értékpapírok vagy ingatlanok piaci vagy szakértők által becsült értéke alapján számítják ki. Nyíltvégű alapoknál a befektetési jegyek eladásánál és visszaváltásánál alkalmazott árfolyam alapjául szolgál. Az Alapkezelő a zártvégű alapoknál a nettó eszközértéket kéthetente, a nyíltvégűeknél naponta teszi közzé. Az alapok nettó eszközértékei több napilapban, így a Magyar Tőkepiac-, a Magyar Hírlap-, a Napi Gazdaság- és a Világgazdaság hasábjain jelennek meg.

Nyíltvégű befektetési alapok: A nyíltvégű befektetési alapok óriási előnye, hogy a folyószámlához hasonló likviditást biztosítanak, hiszen lekötési idő előzetes meghatározása nélkül lehet csatlakozni hozzájuk. A nyíltvégű befektetési alapok értékpapírjait az alapkezelő bármikor visszaváltja és folyamatosan új befektetési jegyeket is hoz forgalomba. Több nyíltvégű befektetési alap befektetési jegye 1 Ft névértékű, ami lehetővé teszi bármekkora összeg befektetését és tetszés szerinti összeg felvételét, így a pénz az első perctől az utolsóig dolgozik.

Nominális (nem évesített) hozam: A befektetés bizonyos időszak alatt elért teljesítményét adja meg százalékos formában. A befektetési alapok esetében ez az egy jegyre jutó nettó eszközérték, azaz az árfolyam százalékban kifejezett növekedését jelenti. A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) irányelvei - igazodva a Törvényhez - az árfolyamok rövidtávú ingadozása (volatilitás) miatt nem engedik a befektetési alapok éven belüli hozamának évesítését, így az egy évnél rövidebb időszakok teljesítménye kizárólag nem évesített (nominális) formában jeleníthető meg vagy tehető közzé. Az évesített hozamok megadása az egy éven túli befektetések esetében szokásos.

Nettó árfolyam: A kötvény árfolyama, megtisztítva a felhalmozódott kamattól. Amennyiben a névleges kamatláb kisebb, mint a piaci, akkor a nettó árfolyam alulról, ha nagyobb, akkor felülről közelít a névértékhez (lejáratkor megegyeznek).

Nettó eszközérték: A befektetési alapok vagyona, csökkentve a kötelezettségeik értékével.

Nettó hozam: A befektetési alap nettó hozama a bruttó hozam és az alap működéséhez kapcsolódó, a kezelési szabályzatban részletesen és tételesen feltüntetett költségek különbözete. Így például az alap- és letétkezelői díj, a felügyeleti vagy az alap könyvvizsgálójának fizetett díjak a nettó hozamból már levonásra kerültek. A befektetés nettó hozama abban különbözik a befektetési alap nettó hozamától,, hogy az előbbi a forgalmazási díjakkal csökkentve (vételi és visszaváltási jutalék) mutatja a befektetési alap nettó hozamát.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet): Felügyeleti szerv, amelynek feladata a teljes pénzügyi szektor működésének törvényességi felügyelete. A Felügyelet - a letétkezelő mellett - biztosítja a befektetési alapkezelés piaca törvényi szabályozásnak megfelelő biztonságos és átlátható működését. Rendszeres időközönként átfogó ellenőrzéseket tart az alapkezelőknél, melyek alkalmával tüzetesen átvizsgálja az előző ellenőrzés óta történt eseményeket. A befektetési alapkezelők részletes jelentéseket küldenek a Felügyelet részére havonta, illetve a negyedévek, félévek és üzleti évek lezárásakor. Bővebben lásd a www.pszaf.hu oldalon.

Részvény: Tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Osztalékra, közgyűlésen való részvételre és szavazásra, végelszámolásban (felszámolásban) pénzre, stb. jogosít. Lehet névre, és bemutatóra szóló. Speciális fajták: elsőbbségi (osztalék, szavazati, stb.), dolgozói, kamatozó.

Részvényalap: A részvényalap portfoliójának legalább 50 százalékát tartósan részvények alkotják, így ez az alaptípus értelemszerűen magas kockázatú befektetésnek számít. A magas részvényarány miatt az ilyen típusú alapok árfolyamának ingadozása (volatilitása) magasabb, mint a pénzpiaci, kötvény- vagy vegyes alapoké. Tekintve azonban, hogy a részvénypiacok teljesítménye hosszú távon általában felülmúlja a kötvénypiacok teljesítményét, a részvényalapokkal elérhető hozam is nagyobb, mint a kisebb kockázatú alaptípusok várható hozama. Bár a részvényalapok gyakorlatban ugyanúgy használhatók rövid távú részvénypiaci spekulációkra, mint az egyes részvények, kockázatosságuk (magas volatilitásuk) miatt a kötvény- és vegyes alapokénál is hosszabb távra, minimálisan 3-5 évre ajánlott befektetések.

RMAX Index: Az RMAX index a magyar állampapír index család tagja. Az index tartalmazza az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő éven belüli állampapírokat, amelyek nem rövidebbek három hónapnál. Az index a kosarában található állampapírok árfolyamváltozásait mutatja meg.

Rövidített tájékoztató: A befektetési alapkezelők az alapról rövidített tájékoztatót kötelesek készíteni, amit a forgalmazónak az alapot választó befektető részére a folyamatos forgalmazás során minden esetben át kell adni. A rövidített tájékoztató célja, hogy a terjedelmesebb kibocsátási tájékoztató és kezelési szabályzat mellett egy rövid, lényegre törő információs anyag is a befektetők rendelkezésére álljon. A rövidített tájékoztató 15 hónaposnál nem lehet régebbi.

Stagfláció: A magas inflációnak és a gazdasági stagnálásnak (nulla körüli gazdasági növekedésnek) az együttese egy gazdaságban.

Származtatott (derivatív ügylet): A származtatott ügylet közgazdasági értelemben egy másodlagos tőkepiaci eszköz, amit a befektetési szolgáltató hoz létre, de bázisa mindenkor egy létező, a szolgáltatótól független piaci eszköz. Például részvényt lehet venni közvetlenül, vagy az arra a részvényre kiírt opción keresztül is. Utóbbi esetben az opciót egy befektetés-szolgáltató hozza létre, és mint önálló értékpapírt értékesíti a befektetőnek. A származtatott ügylet tehát egyfajta szűrőt és közvetítőt képez az eredeti piac és a befektető között. Indokoltsága, hogy vannak befektetők, akik a piaci folyamatokat nem közvetlenül, hanem bizonyos módosításokkal szeretnék érezni. Az opció vevője például jogot szerez arra, hogy lejáratkor megkapja a részvény pozitív hozamát, de ne szenvedje el a veszteséget. Éppen azért mert a származékos eszközök csökkentik a kockázatot, pénzbe kerülnek. A származtatott ügyletekhez tartoznak a határidős és opciós ügyletek, melyek közül a hazai alapok befektetési gyakorlatában is jól ismert ügylettípus a határidős BUX ügylet. Ebben az esetben a származtatott termék maga az index (BUX), amelynek értéke jól láthatóan más eszközök - jelen esetben az indexben lévő tőzsdei részvények mindenkori - értékétől függ.

Származtatott Befektetési Alap: Származtatott termékekbe, tőkeáttétellel befektető befektetési alap.

Tájékoztató: A befektetési alapkezelők minden alap forgalmazásának megkezdése előtt kötelesek elkészíteni és a PSZÁF-engedély megadása után nyilvánossá tenni az adott alap tájékoztatóját. A tájékoztatónak részletesen tartalmaznia kell az adott alap adatait, az alapkezelőjének, letétkezelőjének, és forgalmazójának adatait. Az alap befektetési politikáját és az alap működése során felmerülő költségek elszámolásával kapcsolatos kérdéseket az alap kezelési szabályzata tartalmazza.

Tartós Befektetési Számla – TBSZ – páratlan előnye, hogy jelentős adókedvezményt vagy akár teljes adómentességet biztosít a magyar magánszemélyek részére tartós befektetéseik révén realizált jövedelmük tekintetében. A konstrukció a nyereség-, és kamatadó terhek csökkentésével ösztönözni kívánja az SZJA tv. hatálya alá tartozó magánszemélyek hosszú távú megtakarításait. A konstrukció lényege, hogy a jelenleg alkalmazott 20%-os kamat- és árfolyamnyereség-adó helyett, 3 év folyamatos befektetést követően az adóteher a felére, azaz 10%-ra, 5 év után pedig 0%-ra csökken a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén. A TBSZ-en elhelyezendő összeg csak a számlanyitás évében növelhető (minimum nyitóösszeg: 25.000,- Ft), azonban minden évben új számla nyitható. A 2010-es gyűjtőévben elhelyezett összeg 2015 leteltével, 2016. január 1-én adómentesen elvihető. A tőzsdén kereskedett összes, forintban denominált értékpapír mellett tbsz-re elhelyezhető bármely származékos piaci termék is, amelynek ellenértéke, nyilvántartása forintban meghatározott, és az ügylet lezárásakor az elszámolás is forintban történik, függetlenül az alaptermék pénznemétől. (Forintban denominált értékpapír az, amelynek névértéke, címlete, egysége forintban meghatározott.) A tbsz számlán lekötött összegeket egyebek közt részvényekben, befektetési jegyekben, állampapírokban, illetve forint alapú bank- és takarékbetétekben is el lehet helyezni.

Visszaváltási jutalék: Visszaváltási jutalék terheli a befektetőt, ha befektetési jegyeit a forgalmazónál visszaváltja, azaz pénzzé teszi befektetését. Az eladási jutalékhoz hasonlóan százalékos formában, fix pénzösszegben vagy a kettő kombinációjaként is meghatározható. A hazai gyakorlatban valamennyi formára találunk példát, de gyakoribb a fix összegű jutalék alkalmazása. Az eladási és a visszaváltási jutalék figyelembe vételével határozható meg a befektetés nettó hozama.

Végrehajtás alól való mentessége (biztosítási összegnél): A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 92. § b) pontja szerint mentes a végrehajtás alól a biztosítási összeg... Fenti jogszabályi hivatkozás biztosítja, hogy mind az életbiztosítási (hagyományos vagy befektetési egységhez kötött), mind pedig a nem-életbiztosítás alapján a kedvezményezettnek járó biztosítási összeg mentes legyen a végrehajtás alól. Azonnali beszedési megbízást vagy inkasszót a pénzügyi intézménynél (ezek:hitelintézet és pénzügyi vállalkozás) kezelt, a Vht. 7. § (3) bekezdésében meghatározott, és a befektetési szolgáltatónál kezelt, a Vht. 7. § (4) bekezdésében meghatározott pénzösszegek terhére lehet foganatosítani. Általános szabály, hogy biztosítással, a biztosítási szerződéssel kapcsolatban rendelkezni (így a biztosítást tartamában, pl. a kedvezményezett személye tekintetében vagy más módon módosítani, illetve a biztosítást megszüntetni, visszavásárlását kérni) csak a szerződésben részt vevő feleknek – a biztosítónak, a biztosítóval szerződő félnek és bizonyos esetekben a biztosítottnak – van joga, erre vonatkozóan a Vht. sem tartalmaz eltérő rendelkezést. Fentiek okán a végrehajtást kérőnek (hitelezőnek) nincsen lehetősége arra, hogy a biztosítási összeget (visszavásárlási összeg, egyéb szolgáltatási összegek) a jogosult helyett felvegye. Úgyszintén nincs lehetősége a végrehajtást kérőnek arra sem, hogy egy életbiztosítási szerződést – akár befektetési egységhez kötött (unit linked), akár hagyományos életbiztosítást – tartam alatt a biztosító felé felmondjon. Ennél nagyobb jogi védettséget jelen jogszabályi környezetben más típusú befektetés nem élvez sehol.

Volatilitás: az árfolyam ingadozásának mértékét tükröző jelzőszám. Minél nagyobb egy befektetési alap árfolyamának az ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető, így a volatilitás a kockázatosság jellemzésére használható. A volatilitás, azaz a kockázatosság növekedésével a befektetés minimálisan ajánlott befektetési időtávja is nő. Két azonos típusú, azonos piacon befektető és azonos hozamokat elérő befektetési alap közül az számít vonzóbb befektetésnek, amelyiknek kisebb a volatilitása, így a jelzőszám értékének ismerete iránymutatást ad befektetési döntéseink meghozatalánál.

Zártvégű befektetési alapok: A zártvégű befektetési alapok befektetési jegyeit az alapkezelő a futamidő alatt nem váltja vissza, és a jegyzési idő lezárta után új befektetési jegyeket sem hoz forgalomba. A tőkenövekmény forrása az alapkezelő által elért hozam. Az eddigi zártvégű alapokat határozott futamidőre (1-5 évre) hozták létre. Befektetési jegyeiket csak a másodlagos értékpapír-piacon lehet eladni és megvásárolni. Tőzsdei bevezetésüket kötelező kérvényezni. A befektetési alapok 1992-es indulásától számított egy-két évig zömmel zártvégű alapok jöttek létre. Azóta jelentőségük - részben az adójogszabályok változásával, részben a nyíltvégű alapok sokkal rugalmasabb konstrukciójának köszönhetően - évről évre csökkent. Napjainkban a nyíltvégű alapok fölénye a jellemző.

ZMAX Index: A ZMAX index a 6 hónapnál rövidebb lejáratú állampapírok átlagos piaci árfolyamváltozását jelző index. Tartalmazza a 14 és 182 nap közötti hátralévő futamidejű, fix kamatozású magyar államkötvényeket, valamint diszkontkincstárjegyeket. A ZMAX a pénzpiaci alapok teljesítményének megítélésekor használható referencia- index (benchmark).