Kockázati életbiztosítás – mikor, miért, melyiket?

A komoly értékkel bíró vagyontárgyait a legtöbb ember belátja, hogy kár esetén nem tudná pótolni, ezért jóformán mindenki köt biztosítást például az ingatlanára, és sokan az autójukra. Ugyanezeknek az emberek azonban eszükbe sem jut a vagyonukat megtermelő forrást, azaz saját magukat biztosítani. Pedig minden ötszázadik lakás válik tűz, vagy árvíz áldozatává, minden huszadik ember balesetben hal meg, illetve a férfiak egyharmada nem éli meg a nyugdíjas kort. Pénzügyi tervezői pályafutásom alatt sajnos láttam személyes tragédiákat, mert a közvélekedéssel ellentétben nem csak a szomszédot érheti baleset. Számtalan esetben a férj elvesztése után a feleség a két-három pici gyerekkel nagyon rövid úton az utcán találta magát, mert egyedül nem volt képes fizetni a banki törlesztő részleteket.

Mikor kössünk életbiztosítást?

A helyes válasz az lenne, hogy mindenkor. Akkor azonban, amikor valakinek gyerekei, illetve komolyabb hitele van: biztosan nélkülözhetetlen. Csak gondoljon bele egy pillanatra, milyen helyzetbe kerülne a felesége az Ön halála, vagy megrokkanása esetén a gyerekekkel és egy tízmilliós lakáshitellel?

Milyen összegű életbiztosítást érdemes kötni?

Sajnos sokan rendelkeznek inkább csak viccnek nevezhető, 2-300 ezer forintot térítő életbiztosításokkal. Igazuk van tehát, amikor azt mondják, hogy „nekem már van életbiztosításom”. Ez manapság még egy temetésre sem elég. A megfelelő életbiztosítási összeg, halál esetére minimum a családfenntartó 3-4 évi jövedelme, plusz a temetési és örökösödési költségek, illetve a lakáshitel összege. Körülbelül azt mondhatjuk, hogy minimum tízmilliós térítésre érdemes kötni az életbiztosítást. Ezért el kell felejteni a lakásbiztosításba köthető életbiztosításokat, illetve a unit linked biztosítások kockázati elemei is mérsékelten alkalmasak csak egy kockázati életbiztosítás helyettesítésére.

Milyen kiegészítő módozatokat érdemes megkötni?

A legtöbb kockázati életbiztosítás egy bármilyen eredetű halálra (baleseti és betegség miatt bekövetkezőre egyaránt) fizető alapbiztosításból, és különböző kiegészítő módozatokból áll. Ezekben a kiegészítő módozatokban megtalálható a baleseti eredetű megrokkanás, betegség miatti megrokkanás, műtéti térítés, kórházi ápolás ideje alatti napi térítés, táppénz kiegészítés, néha az égés miatti térítés, rettegett betegségek (rák, agyvérzés, infarktus, stb.) esetén való térítés, és egyéb számos lehetőség. A választható extráknak jóformán csak a pénztárcánk tűrőképessége szab határt, a kiegészítők némelyike indokolt lehet (örökletes betegségek előfordulásakor), azonban ki is lehet ezeket hagyni. Amit mindenképpen érdemes kötni, az a bármely halál esetére szóló, illetve a baleseti megrokkanásra szóló életbiztosítás. Különleges, és adott esetben hasznos kiegészítő lehet a rokkantság esetére szóló díjátvállalás. Gondoljunk bele, egy rokkanttal nincs biztosító, mely kötne életbiztosítást. Ezzel a díjátvállalással azonban a kockázati életbiztosítás díját egy rokkantság esetén is fizeti a szerződő helyett a biztosító, és egy esetleges később bekövetkező halál esetén ugyanúgy fizeti az eredeti haláleseti összeget. (E kiegészítő díja a legtöbb esetben havi pár száz, legfeljebb 1-2 ezer forint.)

Mitől függ egy kockázati életbiztosítás díja?

A kockázati életbiztosítás díja függ egyrészt a biztosított nemétől, életkorától, egészségi állapotától (túlsúlyos-e, dohányzik-e) és a munkájának vagy sporttevékenységének a veszélyességétől. Gyakori kérés az ügyfelektől, hogy a veszélyesebb munkakör (mint például az építőipar, légiforgalmi pilóta) helyett valami olcsóbb díjjal rendelkezőt írjunk be. Ezzel csak az a gond, hogy ezt a biztosító mindaddig elhiszi, amíg nem kell kifizetést teljesítenie egy életbiztosítási káreset kapcsán. Ha például valakit ebben az esetben egy építkezésen ér a baleset, munkaruhában, akkor bizony gond lesz a kártérítéssel. Akkor inkább keressünk olyan életbiztosítást, amely nem pótdíjazza a foglalkozást vagy sport tevékenységet, mert vannak ilyenek is.

Ezen kívül még a kockázati életbiztosítás futamidejétől is függ a havi díj. Egy ma 35 éves ember 10 év múlva csak 45 lesz, 25 év múlva viszont már 60, azaz sokkal nagyobb az esélye, hogy meg fog halni az életbiztosítás futamideje alatt. Vannak olyan életbiztosítások, melyek a futamidő folyamán degresszálják a díjat (évről évre egyre olcsóbb, a hűséget és a futamidő hosszát díjcsökkentéssel honorálják), és vannak olyanok, melyek évről évre – az életkorral és esetleg az inflációval – indexálják a díjat. Vannak egészen olcsó (de a legtöbb biztosítási elemet tartalmazó), ugyanakkor akadnak horribilis díjú életbiztosítások is.

Mennyibe kerül egy kockázati életbiztosítás?

Valószínűleg jóval kevesebbe, mint gondolnánk. Egy 25 éves nem dohányzó, nem túlsúlyos férfit átlagosan veszélyes munkakörben 20 évre, 10 milliós haláleseti biztosítással és 10 milliós baleseti rokkantsági térítéssel már havi 3.750 Ft-ért lehet biztosítani. Ugyanezekkel a feltételekkel kötött kockázati életbiztosítás 35 éves nemdohányzó férfinél 5.510 Ft, egy 45 éves férfinél havi 10.350 Ft. A nőknél rendre 2.500/ 3.600/ 6.310 Ft/hó, mivel a hölgyek harcolnak az egyenjogúságért, így az életbiztosítások terén is „kiharcolták” az egyenlő bánásmódot, amit jobbára a férfiak biztosítási díjai környékén fognak megszabni hamarosan. Most még a hölgyek olcsóbban köthetik az életbiztosításaikat.

A legolcsóbbak egyike és akár meg is köthető online, ha nem fontosak a különleges kiegészítők, és elfogadható az, hogy minden évben újra kell kötni (mivel mindig csak egy-egy évre köthető, bár ez éppen előny is lehet), akkor klikk IDE tarifálni, ezután már csak regisztrálni kell és meg is köthető.