Van tőkéje, és keresi mellé a biztonságos befektetést?

Kétféle ember van: 1.) akinek van tőkéje, és 2.) akinek nincs tőkéje. Mindkettőnek van alcsoportja 1.) / A: aki be szeretné fektetni, B: aki nem szeretné befektetni; 2.) A: aki szeretné, hogy legyen tőkéje, B: aki nem szeretné, hogy legyen tőkéje. Az 1A és a 2A helyzetben sokat tudunk segíteni a tudásunkkal, független pénzügyi tervezői tapasztalatunkkal.

Akinek van tőkéje, még mindig eldöntheti, hogy szeretne-e ehhez hozzátenni, vagy csak egyszeri befektetés(eke)t indít belőle.

Aki a jövőre épít fel személyes vagyont apránként (akár már napi ezer forinttól, azaz havi 100,- € összegtől), az gyűjtögetve, úgynevezett szakaszos felépítésű tőkeszámlát indíthat azért, hogy néhány év múlva legyen neki is vagyona, tőkéje (erről szól a következő bejegyzés >>).

Egy összegű befektetésről akkor beszélünk, ha a befektetés elindításakor egy összegben rendelkezésre áll a befektethető összeg. Ez már 10.000,- €urótól elérhető (+ 5%, máshol + 3% ázsió egyszeri költség mellett, további költségek nincsenek).

Egy ilyen befektetésnél a következőkre kell figyelni – természetesen a biztonság és kiszámíthatóság, no meg a nyereség mértéke mellett:

• Mikor lesz szükségem a tőkére? (Ebben mennyire lehetek rugalmas?)

• A futamidő alatt szeretnék-e a tőke nyereségéhez hozzáférni?

• Ha a tőke által megtermel tőke jövedelemre szükségem van (vagy valakinek szüksége van a családból), akkor az milyen gyakoriságú?

• A futamidő lejártával mit szeretnék tenni a tőkével?

Hüvelykujj szabály szerint egy egy összegű befektetésben tőkénk 9-10 év alatt “duplázódik” névértéken (fix 6 % körüli nyereség mellett, ha nem vesszük ki az éves nyereségünket, tehát “dolgozhat” végig) a tőkénk. Gyorsabban is kétszeresére nőhet az egy összegű befektetésbe tett vagyonunk, ha vegyes alapot választunk, ami elér éves átlagban 9-11 % nyereséget, és amely évente tőkésedik. Ebben az esetben bátrabb és türelmesebb befektetési politika mellett 7-8 év alatt dupláz a tőkénk, a 12. évre tripláz (kamatos kamat, realizált és tőkésített hozam hatás miatt). Vérmérséklet, türelem kérdése, de leginkább alapos tervezés, a befektetési eszközök életcélokhoz alakítása a kulcsa a kiszámíthatóságnak. (Ez utóbbi valóban hüvelykujj szabály az eddigi tapasztalatok, és a közeljövőre vonatkozó elemzések alapján; és mind alapos elemzést, tervezést, és testreszabást igényel!)

A “tuti kategóriában” 100.000,- €uró befektetés esetén – a fix nyereséget termelni képes befektetéseknél – éves szinten nettó 5.550,- és nettó 6.500,- € közötti nyereséget tudunk elérni (a 2015 tavaszán elérhető, most még jegyezhető, ismert és kipróbált zártvégű befektetési alapoknál). Ezek fix nyereséget termelnek, vita és módosítás, gyakorlatilag kockázat nélkül megtermelnek 5,5-6,5 % nyereséget. “Csak” azt kell eldönteni, hogy a nyereséget ott szeretnénk hagyni a tőke mellett, vagy rendszeresen hozzá szeretnénk jutni, esetleg másnak szeretnénk azt juttatni (havonta, félévente, vagy évente). A tőke mindvégig teljes biztonságban van.

Lehet úgy is dönteni, hogy ennél nagyobb nyereséget szeretnénk, ebben az esetben választhatunk olyan befektetési eszközöket, melyek képesek erre. Ilyenek jellemzően a részvényalapok, az arany, árupiaci befektetések világába fektető alapok. Ezek kockázatait jórészt kivédhetjük azzal, ha profi vagyonkezelők, alapkezelők már működő, több évtizedes, menedzselt vegyes alapjai közül választunk. Ezek – még ha menedzselt alapok is, és ha konzervatív befektetési politikát is folytatnak, és még ha osztalékot is fizetnek minden évben, azért mégiscsak – kockázatosabbak. Ez a kockázat a tapasztalatok szerint leginkább időben jelentkezik, azaz ha a tervezett futamidő vonatkozásában viszonylagos rugalmassággal rendelkezünk, akkor már 8-11 % között érhetünk el éves átlagban nyereséget (mely árfolyamnyereség, osztalék, kamat együtt).

Egy évtizeden belül előfordulhat egy-két olyan év, amikor gyengébben teljesít a befektetés összessége, míg más években kiemelkedő nyereségre számíthatunk. Éves átlagban várhatunk 10% körüli nyereséget. Vannak e csoporton belül olyan konstrukciók, amiből évente 6-6,5 % osztalék-előleget tudunk kivenni, és majd a futamidő végén jutunk hozzá a különbözethez, terv szerint további éves 3-5 %-hoz. Egyre kell figyelni: kiszállni, azaz eladni a befektetést olyan időszakban éri meg, amikor a korábbi árfolyamok szintjén, vagy azok felett van a befektetésünk. Ezt kivédhetjük úgy is, ha pl. egy tízéves futamidőnél a 8.-9. évben tiszta kötvényalapra váltunk át egy addigi legmagasabb árfolyamon (és nem bosszankodunk, ha ment volna még följebb is a részvényeket is tartalmazó portfolióban a befektetésünk értéke), meg úgy is, ha a 10 éves futamidővel vagyunk rugalmasak, és ha véletlenül a 10. év végére tapasztalunk süllyedő árfolyamot, akkor még egy, esetleg két további évre a befektetésben hagyjuk tőkénket. (Ez messze nem ennyire bonyolult vagy kockázatos, könnyen megérthető a befektetések működése és a befektetők lelkivilága, az egyes konstrukciók biztonsága, működése és nyereségessége… csak beszélgetni kell róla egy alapos pénzügyi tervezés során.)

Minden esetben alapos elemzés, tervezés, és testreszabás szükséges ahhoz, hogy a legnagyobb biztonságot, az élethelyzethez alakított befektetések optimális nyereségét érjük el.

Aki még nem rendelkezik vagyonnal, induló tőkével, annak tudunk “csinálni”, azaz megtakarítási számlával, kisebb befektetések sorozatával felépíteni. Erről szól következő írásunk>>. (Az egyösszegű és szakaszos, rendszeres befektetések nem zárják ki egymást, sőt, kitűnően kiegészíti egyik a másikat!)